Skip to main content

Full text of "BIT LET 01"

See other formats


1 9 85 JULIUS 





Ismet nyar, ismet taborok es 
ismet szamitastechnika 
Szerkesztosegunkbe az elmult 
hetekben, honapokban sokfele 
meghivas erkezett kulonbozo 
nya>i taborokba, tanfolyamokra. 
Lehet ma> vagy 4-5 6ve, hogy 
szamitastechnikaval mar meg- 
fertozott pedagogusok, ifjusagi 
vezetok. egyetemista diakok 
kiserletkeppen olyan tabori tur- 
nusokat szerveztek udiilo- es 
vezetokepzo taborokban, v ru,: f } \ 

amelyekben a szabadido el- w 1 

toltesenek egyik formajakent ( J- * . ) f 'Mwlt^^ 

szamitogepeket adtak a kozep- i i I »| , fiBk 7 I l| 
es altalanos iskolas diakoknak, k ',M | ' ^Ii^L-L-!^_ 
s nemi tiszteletdij vagy csak I »' ^^J^VMRBBi 

eppen egy-k6t heti kellemes ido- f ✓i&^r^SI*?? 

toltes - kvazinyaralas - elleneben / 
hozzaertoket is kerestek a diakok ( j^^^^^^^^^i 

munkajanak, tanulasanak ^S^fejp^g ^^ j^^: 
iranyitasara. Nem sokkal ezutan '^^SW^^^^^?' 
gazdasagi munkakozossegek. ■ f Jr'jf P. ^^^^^*y^ J '7 

,,maganzok", sot kulonbozo I , ^^^^^wfeft * ^ 

intezm^nyek, muvelodesi hazak "^ifcrJSSlP^ * ; > 

es uiazasi irodak arra is rajottek, 
hogy az ilyen tipusu taborokban 

val6 reszv6tele>t penzt is lehet a tisztelt sziiloktol kerni, 
s tekintettel a szamitogep konjunkturajara 6s ..magas foku 
technicizaltsagara" nem is keveset. Ezek utan egyre el- 
szaporodtak a befizeteses programszeru taborok, nyari tan- 
folyamok. 

Mara mar oda jutottunk, hogy igen nagy bajban lenne, aki 
ossze kivanna gyujteni a hazai nya>i szamitogdpes tanfolya- 
mok, tovabbkepzesek teljes listajat. 

A szerkeszto orul ezeknek a nyariasitott oktat£si form£knak, 
kulonosen ha osszekapcsolodnak masfele lehetosegekkel is. 
Ami azonban elgondolkodtatasra keszteto az az, hogy vajon 
kik 6s hogyan foglalkoznak a nebulokkat ezekben a taborok- 
ban ? 

Aligha van err 61 barkinek is atfogo kepe. Aligha hiheti barki is, 
hogy valamennyi helyen szakkepzett, a szamitastechnika 
oktatasaban jartas vagy azt egyebkent is hivatasszeruen veg- 
zdk iranyitjak a munkat. Ugyanilyen nyilvanvalo, az is, hogy 
az iskolai oktatas mas, mint a nyari szabadidos tanfolyam. 
M£s, de milyen? Ki mondja meg, hogy hogy is kell azt csi- 
nalni? Az iskolai keretek kozt folyo szamitdgepes ismeret- 



atadas mikentjet illetoen is 
sokfele nezet van, meg sok- 
felebb maga a gyakorlat. Ennek 
azonban van mar legalabb nemi 
irodalma (ha nem is sok). meg 
van az oktatasban dolgozok 
szamara ilyen-olyan tovabb- 
kepzes, tapasztalatcsere. Nem 
vagyunk hivei a tulzott kdz- 
pontositasnak, de teny, hogy 
j6. hogy a szervezett oktatasnak 
\ . * )\\ ♦ J VI van .rfelelos" int6zm6nye vagy 

^^^^r^k ^ ' |(f intezmenyei, mert igy legalabb 

M^W0r J \\ \ \\ I] van kit szidni va 9Y dicserni 

T/"!! I \\ I V\ H attol fiiggoen, hogy hogyan 

fi\M\\V% j mennek a dolgok. De mit 

'm Vf^^W^ V, 1 ' lehetne tenni annak erdekeben, 

^tttt^^^^i x hogy ezek a nyari masfele 

i^jfigfift^^^^^ vyS . \ form^k. az ezekben a kiserletek- 

^^jg^g^g^^^ 1 \ V\ ; ben reszt vevok is kaphassanak 

^^f^&^^W^^ nemi segitseget? Hogy az ott 

K>^^^>S^^^^ \ r dolgozok is megoszthassak 

d^^^^^^^S^ ^ egymassal tapasztalataikat ? 

\^ / s ^t tovabb menve, hogy az 

y^^^^^% J , olykor sarlatan modon mukodo 
1 *^ \ ^ pedagogus imitatorok ha nem is 

elnyerjek melto buntetesiiket, 
de legalabb ne kapjanak muko- 
desi teret? Aligha lenne erdemes ezt valamifele korponti 
rendelkezesre bizni. Meg kevesbe valamely int^zmenyre. 
szervezetre. Valoszinubb, hogy ennel tobbet erne, ha elso- 
sorban azok, akik haszonelvezoi a szamitastechnika nepszeru- 
segenek, egyuttes erovel - elsosorban is anyagi erovel - 
megteremtenek egy olyan osszejovetel lehetoseget, ahol 
megbeszelhetnek megbeszelni valojukat. Nem tovabbkepzes- 
re, meg kevesbe konferencia>a gondolunk. inkabb stilszeruen 
egy taborra, mondjuk igy: a taboroztatbk taborara. Helyet 
adhatna ennek mondjuk az Express - ugy is mint a legtobb 
nyari sz^mltogepes tabor h^zigazdaja, s a resztvevok ,,neve- 
zesi dijat" allhatnak azok, akik foglalkoztatjak oket. Hogy 
lesz-e ilyen tabor vagy sem, megtetszik-e ez az otlet - azaz 
bocsanat BIT-LET - valakinek, egyaltalan az a valaki olvas- 
sa-e ezeket a sorokat, nem tudjuk. Am addig is hadd 
kinaljunk egy m^sik lehetoseget. Taboroz6k. s taboroztatok 
tapasztalataikat, eddigi munkajuk mddszereit, sikereit es 
sikertelensegeit irjak meg nekunk, tegyek kozze lapunk ha- 
sabjain. Varja leveleiket a szerkeszto: 

Angya/osi Laszlo 



fx W 
Si, | 



BELULROL 



^ Hiroldal - amelyen ezuttal egy laser writer! mutatunk be. 

^ Programaj&nlat - Primo-zene ugyeben ad tanacsokat es tablazatokat egy kedves hozzaend - mindazoknak. akik vallaljak a 
Pnmo hangjaval jar6 gyotrelmeket 

© Szoftverdt/ctek - egy onmagat elindftb programotlet a HT-re 

© £s a Primo v&laszol - egy kedves olvasc-nk mar megint kikelt magab6l, a ceg meg vette a faradsagot es valaszolt neki, 

@ Comal 6s a grafika- az irasbtil megtudhatjak. hogy ujabban mit6l doglik a I6gy az amerikai Commodore tulajdonosok koreben 

© Sorvezetff - lebeg<5pontos aritmetika sorozatunk ujabb r6sz6vel 

Q GSpikdda VC 20-ra - egy haromr^szes sorozat e\s6 r^sze VC 20-as rovatunk ujabb ajandeka 

© Nyllt t4r - egy olvas6nk megfrta velem6ny6t a szakirodalomr6l 

© Posta - sok-sok Ievelfr6nak megirjuk, hogy szerintunk hogyan valasszanak szamit6gepet - de tanacsainkat nem muszaj megfogadni ! 

© Primo-nyeriS - alias zsSkbamacska nyer6 - megold6dott a rejtely. miszennt a zsakban egy Primo vagyon. 



S ZA M ITASfECHNIKAl MEIUKLH- JULIUS 



Az Infocorp nevu egyesult allamokbeli 
piackutatd ceg az IBM-nek azt a lepeset 
vizsgalta. amely - meglepetesre - leallitotta 
a PC jr gyartasat. 

A ceg arra a kovetkeztetesre jutott. hogy az 
1984. 6v vegi elad6sok visszaesese arra 
k6sztette az IBM-et. hogy uj term6keket 
hozzon a piacra. Ehhez a rendelkezesre all6 
gyartd kapacitasok kozul bizonyosakat fel 
kell szabadftani. Az Infocorp szerint az uj 
term6k egy a PC-nel kisebb 6s gyorsabb. 
olcs6bb szemelyi sz6mit6g6p lesz. A CPU 
valdszinuleg 80186-os processzor lesz 6s a 
szamft6g6p 3.5 inches floppyegys6gekkel 
egeszul ki. Talalgatas targya egy esetlcges 
aktataska meretu, lapos keperny6s g6p is. 



gepet vasarol a francia iskolak reszere kozel 
200 milho dollar ertekben. A szallitasi hatar- 
id<5 1985 szeptember. A kormanyszmtu 
dontes szerint hazai gyartokat kell favorizalm 
a versenytargyal6sokon. Az amenkai 6s a 
brit c6gek k6pvisel6i er6teljes lobbizasanak 
ellen6re a Bull csoport 6s a Thomson SA a 
Ieger6sebb jelolt. Szo lehet az Apple terme- 
keirfil is. ha azokat francia kooperacidban 
gyartja. 




_m 



Ezuttal nem valamely a szamitastechmka 6s 
korabdl szarmazo technikai erekly6r6l van 
sz6. A Baranya Megyei Muzeumok Igaz- 
gatdsaga egy Commodore 64 tipusu mikro- 
szamitdgepet vasarolt. amelyet a muzeualis 
targyak. leletek nyilvantartasara. a konyvtar- 
allomany rendszerezesere. tovabba kulon- 
f6le gazdasagi es ugyviteli feladatok meg- 
konnyit6sere alkalmaznak. Szamitva ujabb 
szamit6g6pek uzembe allltasara. a muzeum 
munkatarsai kozul tizen vesznek r6szt sza- 
mitastechnikai tanfolyamon. 



A japan Sumitomo ceg szenezaids produk- 
ci6ja egy mikrosz6mft6g6pcs zongorista 
robot. A tobb mint egymilli6 dollarert ki- 
fejlesztett ..zene6rt<5" robotgep fej6ben el- 
helyezett t6v6kamera segfts6g6vel k6pes a 
kotta leolvasas6ra. Az fgy szerzett informa- 
nt egy mikroszamftdgepes vez6rl6s segit- 
s6g6vel viszik 6t az ujjakra 6s a labakra. Az 
elektronikus zongorista Beatles 6s Mozart 
zenesz6mokat egyarant kitun6en jatszik. 
A fejlesztflk most azon dolgoznak, hogy a ro- 
botot ..megtam'tsak" jarni. hogy sajat laban 
menjen oda 6s ulhessen le a zongorahoz. 



A Lotus 6s az Intel olyan tarb6vft6st jelentett 
be, amely Iehet6v6 teszi. hogy a Lotus 1-2-3. 
a Symphony 6s a Franmework 4 megabyte 
operativ tarat haszn6lhat. 

Az Intel mem6riab<5vft<5 kartyai az IBM PC- 1 
hez 2 Mbyte-os. az AT-hez. 4 Mbyte^-os { 
I6p6sekben kaphat6k. Az el6bbiek 6ra 395 | 
dollar, az utdbbiak6 595 dollar. 



A francia kormany ugy dontdtt. hogy az 61- 
talanos szamltastechntkai muvelts6g javlta- 
sanak 6rdek6ben 120 000 szem6lyi szamftd- 



SZAMITASHCHNIKAI MEILEKIET - JULIUS 



A szarm'togepes technol6gia terjedese ter- 
meszetesen a textilipart sem hagyta 6rm- 
tetlenul. Egy japan c6g Memory Craft 6000 
tipusu g6pe peldaul egy gombnyomasra 147 
hlmz6sminta kozul valaszthat. Nyomtatott 
vagy k6z(rasos betuket, mondatokat. mo- 
nogramokat kepes a textiliaba himezni. 
Minta utan pedig felnagyitva vagy kicsi- 
nyftve is k6pes elk6sztteni a szuks6ges him- 
z6st. S6t egy masik japan varr6g6p m6g 
hanggal is figyelmezteti kezel6j6t az esetle- 
ges hi'mz6si. varrasi hibara. 



Az ut6bbi id<5ben egyre tobb olyan szamftas- 
technikai szuperujdonsagrdl. rekordrdl ad- 
hattunk hfrt. amely Japanbdl szarmazott. 
Most arr6l tuddsithatunk, hogy az amerikai 
Cray Institut m6rnokei kifejlesztett6k a vilag 
leggyorsabb szami'tdg6p6t. A Cray 2 nevet 
visel6 szupercomputer minden eddigit mesz- 
sze felulmuldan, m6sodpercenk6nt 1.2 mil- 
liard muveletet tud elv6gezni. 
A rekorder sz6mit6g6pb<5l - mely osszesen 
240 ezer integralt 6ramk6rt tartalmaz - mar 
kett6t eladtak. az olcsdnak 6ppen nem mond- 
hatd 17,6 millid doll6ros darabonk6nti 6ron. 
Az, uj g6p ir6nt els6sorban a hadsereg. a 
kutatointezetek, az egyetemek. 6s a meteoro- 
Idgiai kozpontok mutatnak nagy 6rdekl(5d6st. 



Az amerikai IBM c6g fejleszt<5i egy ujabb 
g6pi besz6dfelismer6 6s lefrd berendez6s 
ki's6rletein dolgoznak. Az automatikusan 6s 
szmte hibatlanul dolgozd robottitkarn6 a 
kereskedelmi Ievelez6sben haszn6latos. mmt- 
egy otezer sz6t. illetve az azokbdl 6II6 mon- 
datokat ismeri fel. szavank6nt 6tlagosan egy 
m6sodpercenk6nt. A hallott 6s felismert szd- 
vegeket term6szetesen le is g6peli. Hib6tlan 
alkalmaz6sahoz szuks6g van azonban arra. 
hogy mintegy k6tszaz mint6t vegyen a dik- 
t6l6 szem6ly besz6d6b<5l. 




i 



Az alagutak gyenge vilagftasabdl a vil6gosba 
kihajtd g6pjarmuvezet(5k szeme elvakul, k6p- 
razik 6s ez tragikus kdvetkezm6nyekkel jar- 
hat. Viszont az er6s alagutvilagftas pedig sok 
6s esetenk6nt felesleges energiapazarl^shoz 
vezet. E kett6s probl6mat oldja meg egy an - 
gol c6g sz6mit6g6pes megold6ssal szab6- 
lyozott vilagi'tasrendszere. K6t tv-kamera 
6rz6keli a term6szetes 6s az alagutvil6gi't^s 
kozotti kulonbs6get 6s egy szami't6g6p ve- 
z6rli az optim6lis vil6git6s6rt6k6t. 



Sokoldalu. sz6mit6g6pes h6ztart6si robot 
jelenik meg hamarosan az olasz piacon. 
Az olasz Ariston h6ztartasi g6pgyartd 6s az 
ISI informatikai c6g kozos fejleszt6s6nek 
eredm6nyek6nt az uj robotg6p vez6rli 6s 
ellen6rz6se alatt tartja az osszes haztart6si 
eszkozt. Szabalyozza a fut6st, a vil6git6st. 
a villanyboyler mukod6s6t, figyeli a hust a 
sut6ben. megf6zi a kav6t, adott id6ben 6b- 
reszt, a szobak haszn6lat6t6l fugg6en at- 
csoportositja a fut6energi6t. Vigy6z. hogy 
lekapcsolja a v6letlenul bekapcsolt 6llapot- 
ban felejtett villanyt, sut6t. g6zf6z<5t. stb. 
A haz asszonya munkahely6r6l telefonon ad- 
hat neki utasitasokat. Aramkimarad6s eset6n 
tartal6kenergi6ra kapcsol 6s telefonal tulaj- 
donos6nak, kozdlve vele. hogy mennyi ideig 
k6pes m6g ellatni a feladat6t. 




A tervek szermt a kozeljovGben munkaba all 
egy idealis robotg6p New York egyik ven- 
d6gl<5j6ben. A Siva istennGhoz hasonl6an 
sok karral rendelkez<5 ujfajta automata fel- 
veszi a rendelest, elveszi a penzt. visszaadja 
az apr6t, s<5t takarft is. Ha szblnak hozza, 
szem6t a besz6l<5 fel6 iranyi'tja. Ha n6hany 
percig nem kell rendel6st felvennie. akkor 
enekelni kezd. , ^# 




a* 



'Ok. 



Folyamatosan csbkken a nagysikeru C 64-es 
g6p ara. melynek oka tobbek kozott mag^nak 
a Commodore c6gnek az uj fejleszteseben 
keresend6. Uj 16 bites, jelentSs kozponti 
tarral rendelkezfl ti'pusai a PC 10 es PC 20- 
asok kompatibilisek az IBM g6pekkel es a 
C64 aranak felebe kerulnek. A PC 20-ashoz 
10 megabyte-os Winchester magneslemez- 
egyseg is kapcsolhat6. A ceg szmt6n uj 
Commodore 900-as rendszere viszont a na- 
gyobb teljesitm6nyu. tobbmunkahelyes ka- 
tegbriaban kelt figyelmet. 



A Nemet Demokratikus Koztarsas^gbbl 6r- 
kezett hir szermt szami't6g6p vezerli Magde- 
burg varos vizellatasat. A vfznyomast 6s a 
v(zmennyis6get a halbzatban huszonnyolc 
helyen beepftett 6rz6kel<5k kozlik a kozponti 
szamit6g6ppel. Az esetleges cs<5tor6seket 6s 
mas fennakad^sokat igy azonnal k6pesek 
6rz6kelni es a legrovidebb id<5n belul int6z- 
kedni a hibak elharftasara. Egy masik infor- 
maci6 arr6l sz6l. hogy a jenai gybgyszer- 
gyarban mikroszamit6g6p vezerli a reakcib- 
folyamatokat az antibiotikumok el<5allltasa- 
ban. A berendez6s folyamatosan meghata- 
rozza a mikroorganizmusok eletfolyamatait 
befolyasolb legfontosabb adatokat. A mikro- 
elektronika alkalmazasa a gy6gyszerkeszl- 
t6sben jelent6s hat6konysagnbveked6st 
eredmenyezett. 



Az Apple Macintoshanak jellemz6 tulajdon- 
saga. hogy kepernytfjen a szbveges es gra- 
fikus informacib tetsz6s szermt keverhet<5. 
A k6perny<5tartalom megje!enit6se a nyom- 
tat6n mindig probl6mat jelentett. Az Apple 
uj term6ke a Laser-Writer magas szlnvona- 



A Badacsonyi Sz6lc3- es Bortermelesi Egye 
sules pinceiben szamitbg6pbe taplSlj^k ku- 
lonf6le borfajtaik jellemz<5 adatait: sav-, al- 
kohol-. cukortartalom stb. A szamft6g6p par 
perc alatt, a Iegk6pzettebb borasznal is 
gyorsabban .mond v6lem6nyt az egyes borok- 
r6l. fgy a tobb ezer hektar term6s6t exportra 
feldolgozb badacsonyiaknak naprakesz es 
pontos informacibjuk lehet az egyes fajtak 
min6s6gi jellemz<5ir<3l. 




Ion oldja meg ezt a problemat. A lezernyom- 
tat6 fekete-feh6r. nyomdai szmvonalu kiad- 
vanylapokat produkal. 

A gep belsej6ben egy Canon nyomtatb- 
berendezest 6s egy Apple altal k6szitett cel- 
szamftbgepet talalhatunk. A keszitett lapok 
300 pont/mch felbontasuak. A nyomtat6t 
felkeszftett6k az osszes elk6pzelhet<5 f6ny- 
szed6si ..trukkre". A nyomtatb ara kozel 7000 
dollar es akar egyedi szamit6gephez. akar 
helyi h6l6zathoz csatolhat6 



Az Elektronikai Kozponti Fejlesztesi Program 
Iet6temenyesekent l6trehozott Mikroelektro- 
nikai Vallalat (MEV) 6vente mintegy huszon- 
kett<5 milM6 integralt Sramkort 6s korulbelul 
hatvan milli6 egy6b f6lvezet6t gyart. ami 
k6tszerese a hazai ig6nyeknek. Tehat b<5ven 
jut exportra is. Ez 6vi tervezett termel6si 
6rt6kuk 3.3 milliard fonnt. 



Az Allami Ifjusagi Bizottsag 6s a Magyar 
UttorGk Tanacsa sz£zbtven Primo tipusu 
mikroszam(t6g6pet juttatott el orszagszerte 
az uttorfl- 6s ifjusagi hazaknak. A c6l kett6s 
volt: miel6bb megismertetni a fiatalokat a 
sz6mitastechnik6val 6s b6vlteni az uttor6- 
hazak programj3t. Az Allami Ifjusagi Bizott- 
sag 6s az uttdr<5szovets6g szorgalmazza ja- 
t6kos ismeretterjesztfi sz6mit6g6pes prog- 
ramok keszites6t. cser6j6t 6s kolcsonz6s6t is 



A sz^mit6gepekhez hasznalatos k6perny(5s 
terminalok egyre gyakrabban okoznak kulbn- 
f6le szempanaszokat. Az esetek szam^nak 
noveked6se term6szetesen a technika alta- 
lanossa valasaval magyarazhat6 A beteg6k 
legtobbszor gyeng6n latasra. 6get6 fajda- 
lomra. konnyez6sre. gyors szemkifaradasra 
panaszkodnak. melynek oka els6sorban az 
asztigmatizmus okozta helytelen f6nytor6s 
es a helyis6gek nem kiel6git6 megvilagftasa. 
Megallapftottak. hogy ezeken kfvul panaszt 
okoz az. hogy a terminal kezel6inek sokat 
kell a k6perny<5re 6s az adatokat, szoveget 
tartalmaz6 papfrlapokra n6zniuk 6s a val- 
toz6 tavolsag miatt a pupilla hosszu id6n at 
folyamatosan kitagu I 6s osszehuzbdik. 
Jelent6s befolyasol6 t6nyez6 a k6perny<5k 
szine. f6nyereje is. 



S l A M ITASTl CHMIKII MHLEKLET- JULIUS 




A varakozassal ellentetben sokan akarjak a PRIMO 
beepitett hangszordjat zenei hangok keltesere 
hasznalni, ugyanakkor nehezkesnek tartjak a 
BEEP utasitas parameterez6set. Az alabbi rdvid 
program tablazatosan megadja, hogy milyen para- 
met ereket kell a BEEP utasitas ut£n megadni, 
hogy egyenletesen temperalt skalat kapjunk. 

A program ismertetese elott n£h3ny sz6 a BEEP utasltasrbl. 
Az utasitas formatum: 
BEEP X.N [;X,N] . . . 

ahol X parameter a frekvenciat. mig az N parameter a meg- 
sz6lal6 hang hosszcit hatarozza meg. (X 6s N 6rteke csak 
egesz szSm lehet. Ha megis tortet adunk meg. a PRIMO 
az ertek egesz n§sz6vel szamol.) A PRIMO a BEEP uta- 
sitas hat^sara 50% kitolt£si t6nyez<5ju n^gyszogjelet bo- 
csajt ki. A megsz6lal6 hang peri6dusidejet - mikrosze- 
kundumban - az alabbi k^plet adja meg: 

T = 2«(8.4*X + 35) 

ahol X a. BEEP utasitas param^tere. A pen6dusidob6l a 
hang frekvenci^ja - Hz-ben - a kovetkez6 egyszeru sz6- 
mitassal hatarozhat6 meg: 

f=1/T*10 6 

A kiadott hang - masodpercben mert - hosszusagat a ko- 

vetkez6keppen szamolhatjuk: 

H=1/f*N 

ahol N a BEEP utasltAs masodik param<§tere. Ebbol a kep- 
Ietb6l ad6dik, hogy azonos hosszus^gu. de kulonbozo 
frekvenciciju hangokhoz m£s 6s mcis N 6rX6k tartozik 
Ez6rt cSlszeru azokat - alland6 sz^molgatSs helyett - 
tablazatosan megadni. 

A temperalt sk£la kontra-oktavj3t6l a k^tvonalas ok- 
tcivig terjed6 zenei hangokhoz tartozb X 6s N 6rt6keket 
adja meg az ismertetesre kerul6 program. A program ciltal 
megjelenitett tciblazat elso oszlopa a hang neve, a maso- 
dik a hang nevleges frekvencicija. A harmadik oszlopban 
az az X 6n6k talalhatb, amellyel a BEEP utasitas a nev- 
leges frekvenciat legjobban megkozelfto hangot kelti. 
A negyedik oszlopban tal£lhat6 N 6rtekkel 1 masodpercig 
sz6l az adott hang. V6gul az utols6 oszlop azt mutatja, 
hogy az adott X ert<§k esetSn a PRIMO milyen frekvenciaju 
hangot ad ki. Ez ciltalciban nem egyezik meg a nevleges 
frekvenciaval. mivel X erteke csak eg£sz szam lehet. Az el- 
t£res a frekvencia novekedesevel egyre nagyobb lesz. 

A program k6t ciklusbdl all A 10... 240 ciklus az egyes 
oktavokhoz tartoz6 parametereket hatarozza meg. ill. a 
szukseges fejlecet nyomtatja ki. A K ertek (70) ket szom- 
szedos felhang frekvenciajanak hanyadosa az egyenlete- 
sen temperalt skalan. F (80) az adott oktav elso hangja- 
nak erteket adja meg. 

A masodik ciklus - 1 1 0 .210- kiszamitja a tablazat erte- 
keit 6s kinyomtatja azokat a fejl^c £ltal meghatarozott 
formatumban. 

A program mindig egy okt^vnyi tablazatot fr ki, majd arra 
v£rakozik - 230-as sor - hogy egy billentyut megerint- 
sunk. Ha ezt megtettuk, kisz^molja es kii'rja a kovetkez6 
okt^vot. A program futasat a BRK billentyu megnyomasa- 
val szaki'thatjuk meg. 



SZAMITASTECHNIKAI M E LIE KLET - JUUUS 



A l£trehozott tabl^zatok kozul e cikkben harmat koz- 
lunk. ezen szemleltetjuk. hogy a kifrt 6rt6kek hogyan hasz- 
n£lhat6k. 

Ha egy normal A hangot akarunk 1 masodperc ideig meg- 
sz6laltatni. akkor azt a BEEP 131.440 utasi't^ssal 6rhetjuk 
el. Fele ilyen hosszu - de ugyanilyen frekvenciaju - hang 
megsz6laltata$ahoz a BEEP 131.220 utaslt^st kell meg- 
adni. 

Egy gyakorlati tanacs; a fent megadott osszefugges X 6s 
a hang frekvenci^ja kozott csak akkor pontos. ha a BEEP 
utasitas vegrehajtasa alatt az NMI ki van kapcsolva. (Ha az 
NMI-t nem kapcsolnank ki. akkor ezek az Interruptok 
megszaki'tva a frekvenciat meghataroz6 g£pi ciklusokat. 
meghamisftjSk a peri6dusido pontos erteket. Ez a tiszta 
hangban egy |6I hallhatb kattogast eredm£nyezne. A hang 
megsz6laltat^sa ut3n a NMI-t azert kapcsoljuk vissza, 



5 REM ********** PRIMO SKALA ********** 
10 FOR H==0 TO 4 
20 CLB 
30 AS<0)»'? 
40 A*< 1 >=" 
50 A$<2>:=" 
GO A$(3)=" 
G5 A$(4)=" 
70 K>2- CI/ 12) 
80 F=32- 703:*:<?"-H> 
90 PRINT A*CH) 

95 PR INT "HANG n£.VL. Fr . X N 

PRIMO Fr . 11 



KONTRA OKTAV" 
NAGY OKTAV 
KIS OKTAV" 
EGYVONALAS 0KtAv m 
KET VON ALAS OKTAV" 




110 
120 
130 
140 
150 
1&0 
170 
180 
190 



11 



FOR 1=0 TO 
T=1/F*10 X G 
S= C T~35*2 )/(B. 4*2 > 
X = INTC CINT<2*S> + l >/2 
TP=2*(8-4*X-f35> 
N= I NT (1 /TP* 10 6> 
FP= =1 /TP* 10^6 
READ 'm 

PRINT USING *% % ####.## 
#### ## H fNSfFf XiNjfl 5 

200 F=K*F 
210 NEXT 

220 DATA H C M , #C, 1 
G",#G, M A%#A f " H' 



D",#D, 



230 V*«INKEV* 
235 RESTORE 
240 NEXT H 
250 GOTO 10 



IF V*--= ,,M THEN 230 



hogy a PRIMO mukodeset a RESET billentyu megnyoma- 
s^val ism6t megszakfthassuk.) Az NMI ki- 6s bekapcso- 
l^s^t mutatja be az alabbi rovid programr6szlet: 
100 POKE 16443,PEEK(16443) AND 127 
110 BEEP X.N 

120 POKE 1 6443,PEEK(1 6443) + 1 28 : OUT O.PEEK 
(16443) 



Onmagat elindito program a HT-n 



Tobb olvasonk kerdezte, hogy hogyan lehet onmagat elindito 
programot kesziteni a HT-re. 

Csak SYSTEM-mel toltheto programok eseten lehet a ko- 
vetkezokeppen : 

Az interpreter, miutan a programot betdltdtte. elugrik a 
41 E2 cimre. ahol alapallapotban egy RET utasi'tast talal 
Ennek hatasa vegiil az lesz. hogy az interpreter visszater az 
eredeti helyre, es a kepernyore kilr meg egy * ?-et. Mire erre 
a cimre beirhatunk pi. egy JP nn utasi'tast. akkor az inter- 
preter termeszetesen nem ter vissza. hanem elugrik a meg- 
adott helyre. igy pi. a gepi kodu programot el tudja inditani. 
Azt kell tehat csak biztositani, hogy betoltes kozben ez a 
3 byte bekeriiljon. Ez ugy lehetseges pi., hogy a program for- 
ditasakor ideforditjuk ezt az utasitast vagy kesz program 
eseten egy megfelelo masoloprogram segitsegevel az egeszet 
atmasoljuk ugy. hogy ez a 3 byte is szalagra keruljon. 
Azt. hogy ez hogyan megy. most itt nem reszletezziik, mert a 
lehetoseg erosen fugg az ASSEMBLER forditotol es a ma 
soloprogramtol. (Nem is mindegyikkel lehet megtenni.) 
(Megjegyezzuk, hogy a 41 E2 cim es kornyeke a diszk-kezelo 
rutinokra valo ugrasoknak vannak fenntartva eredetileg.) 
Matusek Laszlo. Haiasz Peter 



Korunk iparanak 



legolcsobb ,.nyersanyaga" 



a chip! 



HANG 



HANG 



#G 



#A 



NAGY OKTAV 
N^VL.F r r. X 



65.41 
69.30 
73.42 
77.78 
82.41 
87.31 
92.50 



98. 
103. 
110. 
116. 
123. 



00 
83 
00 
54 
47 



906 
855 
807 
761 
718 
678 
639 
603 
569 
537 
507 
478 



KIS OKTAV 

Nf- VL. Fr . X 

130.81 451 

138.59 425 

146.83 401 

155.56 378 

164.81 357 

1 74 . 6 1 337 

185.00 318 

196. 00 300 

207.65 282 

220. 00 266 

233. 08 251 

246.94 237 



N 

65 
69 
73 
77 
82 
87 
92 
98 
103 
109 
116 
123 



N 

130 

138 

146 

155 

164 

174 

184 

195 

208 

220 
.-, i-\ ^ 

O Sj 

246 



EGYVONALAS OKTAV 



PR I MO F 

65.40 
69.28 
73.38 
77.79 
82.42 
87.26 
92.55 
98.04 
103.85 
109.99 
116.45 
123.45 



PR I MO F 

130.77 
138. 70 
146.91 
155.75 
164.81 
174.47 
184. 76 
195. 69 
208. 00 
220.32 
233.27 
246.82 



HANG 


N£VL. Fr . 


X 


N 


PR IMG Fr. 


C 


261 . 62 


223 


262 


262. 03 


#C 


277. 18 


21 1 


276 


276.64 


D 


293.66 


199 


292 


292.98 


#D 


311. 13 


187 


311 


311. 37 


E 


329.63 


176 


330 


330. 38 


F 


349.23 


166 


349 


349.80 


#F 


369. 99 


157 


369 


369. 33 


G 


391 . 99 


i 48 


391 


391. 18 


#G 


415.30 


1 39 


415 


415.77 


A 


440. 00 


131 


440 


440. 37 


#A 


466. 16 


124 


464 


464.43 


H 


493.88 


116 


495 


495.34 



SZAMITASTECHNIKAI ME LIE KlET- JUUUS 



A Primo megjelenese, plane megval 



1 



A PRIMO 1 

VAIASZOL 




egy reszet kdzze is tettiik lapunkban. 
Volt meg egy hosszabb level, amelynek 
kozlesevel azert vartunk, mert ugy 
gondoltuk, megkeressiik a gyart6t es 
megkerjuk, valaszoljon az azokban le- 
irtakra - erintve ily mddon az el6z6 
hozzaszolasok egy-ket pontjat is. A va- 
lasz meg jot t - ime hat a levelvaltas 
Mohila Karoly tarpai gy6gyszeresz es a 
Microkey KFTT kozott. Alapelvtink ez- 
uttal is valtozatlan: No Comment. 



Tiszielt BIT-LET szerkesztdseg ! 

Bevallom. sokaig vivddtam. hogy irjak-e egyaltalan Onoknek 
Veyul a BIT -LET marciusi, 18. szamaban Szdke Ferenc alt a I 
irott Iev6l megjelenese utan ragadtam tollat, illetve ird- 
g6pet. 

Sajnos azzal kell kezdenem, hogy neheztelek Onokre. A val- 
la tast o/vasva ugy an is 6n is ugy tala/tam. er denies a PRIMO- 
val kezdeni a szamitdgeppel va/6 ismerked6st. Raadasul ra- 
besz6ltem a vasarlasra a kulturhaz igazgatojatl Ha tudtam 
volna... Az elsd kellemetlenseg menetrendszeruen a gep pel 
egyutt erkezett: dsszeal/itas utan azonnal kiderult, hogy a 
helykdz ..billentyQ" semmilyen behatasra nem reagal ! 
Elefantunk pedig nines. 6s a garancia is becses dolog. Nosza. 
masnap felhivtam a boltot, megtudtam. hogy szivesen ki- 
cserelik, ..csak" vigyuk fel. ..Kdsz" mondtam. kb. 400 km. 
idd. utikoltse'g stb.. morgolddtam ,,Term6szetesen" a vonat- 
jegyet nem t6ritik. Pedig az atveres tdbb mint nyilvanvalo, 
hiszen a bo/ti e/ado ..el/endrizte" a gepet. es mint uzemkepest 
adta St. Persze a gyartasellendrzes is ma gas szinvonalu lehet. 
hogy ilyen peldany egyaltalan a boltba kerulhet, 6s mind- 
ezert m6g eln6zest se kernek ! Sajnos azota sem keru/t sor a 
cserere, mert nem adddott alkalom az utazasra. Meg sze- 
rencse. hogy ez a hiba nem teszi lehetetlenne a gep haszna- 
Iat6t. Persze a baj nem jar egyedul, jdtt is menetrendszeruen 
a biztositek kiegese. Azota is egek az igazgato elott. hat meg 
amikor elolvasta a hozzaszolast I Persze hiaba is mentegetoz- 
n6k azzal. hogy 6 n csak a gep erenyeit ismertem. azt is csak a 
Va/latdbol. amikor rabeszeltem a vasarlasra. Nekem ugy ttint, 
teljesen megbizhatok az On ok velemenyeben. 

Ezek utan rat6rek a problemakra 

Nagyjabol egyet&rtek a hozzaszolas szerzoje'vel. az indulataink 
6s a jelzok azonosak. Az6rt csak nagyjabol. mert szeretnem 
nemileg kiigazitani. Lassuk e/dszor a tapgarancia biztositek 
problemakdrt f A gyartdnak azt a felszdlitasat. hogy a biztosi- 
tek hi baj a eseten csereltesse szakemberrel (mar amennyire 
szakemberigenyes egy biztositek csereje) 6n ugy 6rtem. nem 
jarhat a garancia elvesztes6vel de akkor meg minek festett6k 
le a csavarokat? Szeretnem. ha ezt a kerdest tisztaznak a 
gy art oval, 6s okulasul megjelenne a Japban (vagy elrettent6- 
sull). Fogalmazzanak vegre egyertefmuen. ne ugy mint a 
..viccgyujtemenyben" ! Masik erdekes kerd6s. hogy a gep re 
valdban nem jar garancia a tapegyseg megvetele nelkul? 
Ez a t6ny rejtdzne a ..tapegyseg : opcionalis r6busz mogott? 
Szandekos a fogalmazas kdddssege. avagy nemtor6ddms6g ? 
Egy6bk6nt jogilag mi a helyzet a gyartdnak ezzel a mester- 
fogasaval (nevezhetn6m egyszeruen felhaboritd diszndsag 
nak is)? M indent szabad? Az 6r valdban rablasnak tunik. 
ugyan mit szamoltak bele. talan az 6vszamot is (legalabb 
kettdvel kellett szorozni !). A mindsege is kritikan aluli. a 
rovidzarat a rosszul forrasztott. szigeteletlen 6s labilis 
(a sarut nem szoritottak ra a vezet6kre ! ) csatlakozo okozta. 
Ez6rt ezt a problamat kell e/dszor e/haritani. A harom t£p- 
feszultseg kozul csak kettdhdz alkalmaztak rbvidzarv6dett 
IC-t. ennyi p6nz6rt nem kellett volna kisajnalm beldle a har- 
madikat! 

A magndhasznalattal a ran y lag szerencsenk volt, bar csak egy 
Umtra keszulekkel ..szoktatjuk Igaz. igy is till sokszor for- 
dul eld. hogy betolteskor se FOUND se SKIP, csak a vinnyogAs 
es az idegbaj. RAjdttem viszont. hogy amennyiben a magas 
hangu cim-szignal elott a bugas kdzben valamilyen zavard 
hang ha/lhato (ez akkor kerul oda. ha a Returnt megnyomjuk. 
ez6rt kell e/dszor a Return 6s utan a csak a mag no inditasa) 
akkor nem hajlando td/teni 



A hanggenerator valdban nem k6pvise/i a vilagszinvonalat. 
A hibajegyzekben szerepel ugyan k6plet a hangmagassag 6s a 
hossz kiszamitasara. de az ,.egyszerus6g" kedv66rt mikro- 
szekundumokkal operal Ezt ugye 6t kell szamitani Hz-be. 
majd ki kell(ene) keresni a tablazatbdl (ami nines) a zenei 
hangok Hz-beni ertekeit stb. Ezt ugye kisiskolasoknak szantak 
tovabbkepzesul. Ahelyett. hogy kdnnyen kezelhetd, 6s be- 
g6pe/6sre alkalmas tablazatokat adtak volna meg. M6g sze- 
rencse. hogy a MikroMagazin idei elso szamaban van hang- 
magassag tablazat. 6s nem/ szamolgatas utan arra is ra- 
jdttem. hogy az ugyancsak ott szerepld HTZ kddok 100-zal 
osztva jd kdzelitesben megfelelnek a Primo ..kepletebdl 
szamolhatd ertekeknek ! Aki tehat ,.zen6!6sre" akarja fogni 
gepet, ezt az utat kdvetheti. Annyi problema azert meg ma- 
rad. hogy a tablazat elsd oktavja magas hangokat eredmenyez 
a Primo eseteben. az alsdbb oktavok ertekeit ugy kapjuk meg. 
hogy 2-vel szorozzuk az egy oktavval magasabb hanghoz tar- 
tozo szamot igy lefele az elsd oktav 2-szeres. a masodik 4- 
szeres 6s igy tovabb. fe/fe/6 termeszetesen ugyanigy. de 
osztani kell. 

A masodik keplet a hang hosszara utal. termeszetesen itt is 
mikroszekundum szerepel. Mivel a gep lathatdan dssze- 
szorozza a ket szamot es meg hozza is ad valamit. egyszerubb 
kikiserletezni egy szamot mondjuk az egesz hang r a 6s ezt 
elosztani a hangmagassag szamaval. igy lesz stabil. Term6- 
szetesen elerhetetlen lenne komolyzenei darabok megszdlal- 
tatasa mar az egyszdlamusag 6s a ,.f6mes" csenges miatt is. 
igy szoba sem kerul szerencsere az a kdru/meny. hogy a zenei 
hang hossza (egesz. fel stb.) csak a zeneszam tempdjanak 
ismereteben hatarozhatd meg pontosabban szekundumban. 
Elegedjunk meg sokkal kevesebbel. En az egesz hangot 
26000-nak valasztottam a tdrthangok pedig aranyosan rdvi- 
debbek. Persze. mint emlitettem ezt mindig el kell osztani a 
hozzarendelt hangmagassag- ertekkel. Nagy munka. de meg6ri 
ha nem a programozaskor szamolgatunk. hanem e/dre elk6- 
szitjiik a tablazat ot a hangmagassagokkal 6s egy hanghoz 
rdgtdn mellekeljuk is a kulonbdzd hosszhoz tartozo ertekeket 
is. Anna I is inkabb. mivel. mint emlitettem. eleg egy oktav r a 
kiszamolni (ket tizedesre kerekitve). a tdbbi erteket mar csak 
kettdvel osztani. ill. szorozni kell. Sajnos mindettdl nem lesz 
hangosabb a gep I (A Primo hang jar 61 lasd ku/bn cikkiinket I 
- A Szerk.) 

A gepi programozasrol annyit. hogy egyeldre meg nem probal 
koztam ve/e, nem hiaba intett tdle ova a gy6rt6, arrdl is gon 
doskodott (eltitkolva az adatokat). nehogy veletlenul m6gis 
kisertesbe essen valakil Pedig hasznalm tudnam p6ldaul 
azt a tarat, amelyiken a gep figyeli a ..billentyuket". Az 
emlltett dokumentacio hianyossagaira visszat6rve. o/csd 
trukknek tartom azt. hogy utd/ag allitdlag majd beszerezhetd. 
aki gepet vesz. rdgtdn hasznalni akarja. nem pedig majd 
,.kesdbb ". Raadasul ujra penzt kell kiadni 6rte, pedig a gep 
araba igaz an bele feme Lehet ne a gyartd annyira galans. 
hogy ha rdgtdn nem is. legalabb utdlag megkulden6 a vevdi- 
nek. akikbdl profital! Vagy annyira monopolhelyzetet 6lvez. 
hogy ezzel nem is tdrddik? A masik gondolat az lehet, hogy 
azert nem kdzli ezeket az adatokat. mert csak most szerzi be ? 
Botranyosan hianyos pi. a CHR$ kddtablazat is. Nem ertem, 
hogy mi titko/ni va/6 van azon. hogy a CTR ..billentyu 
egyutt lenyomva 64-et levon a kddbdl 6s igy egyszerO a k6p- 
ernydkezeles. A negy nyilhoz is tartozik kdd, igy ezzel is 
megoldhatd a figura mozgatas: a hianyzdk: 24- lefele. 25-jobb- 
ra nyil (a balra a 8- as). Ezt ki tudja mi6rt. a kazettan nem hasz- 
naljak ki. Egyebkent az ,.6rz6keny billentyuzetrdl" annyit. 



hogy nem el6g erz^keny ! PL a Kigyd jat6k iranyitasa a lehe- 
tet fennel hataros. Ha igaz a hozzaszdld allitasa. 6s ..hazilag 
beallithatd. miert nem teszi meg ezt a gy6rtd? Mivel v6gzik 
ezt. muszerrel egyaltalan vagy csak ..meg6rz6sset"? A na- 
gyobb ujju muszeresz maskepp hangol. mint a kollegSja? 
Egyebkent a jatekprogramba beirhato hangjelz6s is a ..bit- 
lentyii" erintesekor. ezzel a Iehet6s6ggel sem 6/tek. Egy 6b- 
kent is az iranyitds ugyessegi jat6kokhoz botkorm6ny du- 
kalna, hogy ne kelljen keresg6lessel tolteni az iddt. Igaz. hogy 
m6g a csat/akozdt sem voltak kepesek a g6pbe epiteni. Sze- 
retnek olvasni a lapban arrdl. hogy mi/yen modon ..butykdl- 
heto " a g6phez botkormany, ha ez egy6ltal6n Iehets6ges. Ha 
f mar a fejlesztesi otleteknel tartunk. nem artana meg a g6p- 
nek az sem. ha tudna az ember, hogy az Upper ..billentyu" 
eppen melyik allasban van. Igy a gep tal6n n6mileg jobban 
hasznalhato lenne. 

Bogaraszas kozben rajdttem meg egy ..trukkre". Egyeldre 
nem tudom. hogy erre minden gep kepes-e vagy csak az itteni- 
nek a specialitasa. netalan a processzora nem tdk6letes. 
A rossznyelvek szerint ugyanis az NDK-processzorok kdzul 
jo. ha tizbol egy toke fetes. Ebbol vajon mi az igazsag ? 
A lenyeg az. hogy egyetlen 6rint6ssel parancsot ert a g6p! 
Persze a kepernydn nem a parancs jelenik meg. hanem a 
1 52-255- ig terjedo kodszamnak megfelelo ..valami". A Basic- 
utasitas ugy jelenik meg, ha mindezt programba irva etetjuk 
meg a gep pel 6s utana listaztatjuk I Megddbbentd viszont. 
hogy olyan ku/csszavak is . e el6bQv6szkedhet6k". amelyeket 
a Primo al lit 6 lag nem is 6rt! Ezekkel csak annyi a probl6m6m. 
hogy (megint a hianyos dokument6cid miattl) ki sem tudom 
prdba/ni a mukode'suket. Csak izelltdleg n6h6ny: EOF. KILL. 
MERGE. SCREEEN. POS, PUT. INSTR. MAsokrol m6a nem is 
hallottam: FIELD. CVD. CVI, CVS. LOC. LOF. MKD$. MKI$. 
MKS$ TIME$ stb. Remtlem sikeriilt fe/ke/tenem az 6rdekl6- 
d6suket. Hogy mindezt hogyan. az rejtvtny. b&r dijat nem 
tudok biztositani. Ne vegyek rosszntven, ha egyeldre csak 
ennyit arulok el. de t6nyleg nem trtfelok, ezzel a g6ppel megy 
a do/og. Nem is a tobbi Primdtol szenvedd sorstArsamtol saj- 
nalom az informiiciot. hanem a gydrt6k&me'kt6l I Egy6bk6nt 
meg hAtha rajon mas is hogyan kell csinalni. M6g egyszer 
hangsulyozom. hogy 6rint6ssel ..birtam rii" a gepetf Az az 
6rzesem. hogy a gyarto se tud rdla. b6r ki tudja. Persze a 
BIT-LET feladhatna rejtve'nyke'nt 6s a gy£rto adn6 hozz6 a 
dijakat. cser6be a megfejt6sert. ha nem tud rdla, ennyit igazan 
meger a do/og Anna/ is inkabb, mivel ha t6nyleg nem tudatos 
fejlesztes hozta I6tre ezt. vagy valami hibajelens6g. akkor 
tenyleg hasznat vehetnek a fejleszt6sben. ami rem6lhetd/eg 
nem 6rt veget ezen a kezdet/eges szinten. 

Bizva abban. hogy nem unjak halalra magukat levelem olvasa- 
sa kozben. 6s nehany felfedezesem kdzkincs6 va/hat az Ondk 
r6v6n. maradok tisztelettel. 6s v6rom valaszukat. 
Mo hi la Karoly 
gydgyszer6sz 

Tisztelt Mohila Karoly! 

Megertjiik felhaborodasat. Nem kellemes dolog. amikor az 
ujonnan, nem keves penzert vasarolt, tartosnak mondott fo- 
gyasztasi cikk nem, vagy csak reszben mukddiJt; legyen ez 
aka> egy hutogSp, tv-kesziil6k, szemelyg6pkocsi vagy mas, 
pi. a PRIMO szamit6gep. 
' Ezek a gepek tobb szaz elektronikai alkatreszt tartalmaznak, 
melyek a kiprdbal£s - a PRIMO eseteben a 48 6ran at tarto 
jaratas (egetes) - elleneYe is meghibasodhatnak, es sajnos az 
esetek kis szazalekaban meg is hibasodnak. Ezert van a ga- 
rancia. 

A garancialis javitasokat a forgalmazas elso harom ndnapja- 
ban el sem kellett vegeztetni, a hibas g6pet a boltban egysze- 
ruen kicsereltSk. Ez a nem Budapesten Iak6k szamara bizonyos 
gondot jelentett. De hogy utazasi kdltseget megterrtenS egy 
gyarto vagy vallalat, erre a kereskedelem es iizletpolitika se 
hazankban, se m£sutt nem ismer peldat. 

Ellenben postai ut£nvettel visszakiildhette volna a gepet, es 
Igy a lehetseges legrovidebb ido alatt megoldodott volna a 
csere. Ezt nyugodtan megtehette volna, hiszen nem ragasz- 
kodott a gep sajatkezQ kiprdbalasahoz, azt el6zdleg is rabizta 
az elad6ra. 

Ma a Primo javitasat a GELKAvegzi Budapesten es meg nyolc 
videki varosban, az egesz orszagra kiterjedoen. 
*i Emlfti a ,,tapegyseg-garancia-biztoslt6k" problemakdrt. 
A forgalomba hozott berendezeseknek meg kell felelniiik az 



erintesvedelmi eloirasoknak. A hatalyos magyar szabvany 
ertelmeben a halozati feszultseget biztositekon keresztiil kell 
a berendezesbe bevezetni. Biztositekcsere eseten, ha a halo- 
zati vezeteket nem huzzak ki a fali csatlakozobdl - marpedig 
ilyen elofordulhat -, aramiitest szenvedhet a cseret vegre- 
hajto. Ezert a biztosftekot a keszulek felbontasa nelkiil nem 
szabad hozzaferhetove tenni. (Talan erdemes megnezni pi. a 
tv-kesziilekeket.) Hae kovetelmenyeknek a PRIMO-tapegyseg 
nem tett volna eleget. a MEEI - Magyar Elektrotechnikai 
Ellenorzo Intezet - nem adta volna meg a forgalmazashoz 
szukseges engedelyt. 

A gepre valoban nem jar garancia a tapegyseg megvetele nel- 
kul. Ez a tapegyseg hatosagilag bevizsgalt, jdvahagyott, a 
vonatkozo erint6svedelmi eloirasoknak, es termeszetesen a 
PRIMO aramfelveteli igenyeinek megfelel. Mivel Magyar- 
orszagon nines kiskereskedelmi forgalomban ilyen tapfesziilt- 
segeket szolgaltatb tapegyseg. a gepre csak a hozzavalb tap- 
egyseg hasznalata eseten biztosithatjuk a garanciat. Biztosan 
lennenek hozza6rtok, akik esetleg jobb tapegyseget is tud- 
nanak maguknak kifejleszteni, de minden lelkes mQkedvelo 
altal okozott meghibasodast nem javithatnak ki a garancia 
kereteben. 

A gyart6 arra vallal garanciat, hogy a gyartas es ellenorzes 
soran nem eszlelt, ill. a felhasznal6nal rendeltetesszerG, tehat 
a sajat tapegyseggel torteno haszn^lat sor^n keletkezett hi- 
bakat kijavitja. Ami a tapegyseg arat illeti: ennek az arnak 
- s maganak az alapgep aranak is - a kalku lalasa akkor tortent, 
amikor meg a modulatort is a tapegysegben kivantuk elhe- 
lyezni. Ez a konstrukci6 idokozben megvaltozott, az arak 
azonban maradtak. De nemcsak a tapegyseg ara, hanem 
a modulatort tartalmazo alapgep ara is! 

A minosegi kifogasokat az On k6sziilek6nel elfogadjuk, bar 
magat a gepet nem lattuk. 

A magn6hasznalat minden otthoni szamitogepnel eloidezhet 
atviteli problemakat. Erre fel is hivjak a vasarlo figyelmet. 
A magn6 kopott feje, 6s a hasznalat soran bekovetkezett fej- 
elallitodas az atvitt frekvenciasav csokkeneset es torzitast 
okoz. Ezt a PRIMO is azonnal erzekeli, 6s a beolvasas hibasan 
tortenik. Egy szamlt6g6p fokozottabb muszaki kovetelmenye- 
ket alHt egy magnetofon e!6, mint a zenehallgatas, a magn6 
gondosabb karbantartast igenyel. 

A gepbe be6pltett, nem „vilagszinvonalu" hanggeneritor 
elsosorban a billentyQk megnyomasanak visszajelzeset szol- 
galja. Mint az elore kozoltuk, nem volt celunk komoly zenei 
darabok megszolaltatasa. De koszonjuk Onnek, hogy a hang- 
generator jobb kihasznalhat6sagara vonatkozd tapasztalatait 
kozreadta. Rem6ljiik, igy masoknak is kedve tamad ahhoz, 
hogy ,.zenelesre" fogjak a PRIMO-t. 

Leveleben megemltti meg a gephez adott dokumentaci6 hia- 
nyossagait is. A felhasznaldi k6zikonyv a PRIMO azon BASIC 
lehetdsegeit foglalja ossze, amelyekert mi teljes felelSsseget 
vallalunk. Az On altal felsorolt BASIC „felfedezesek" (EOF, 
KILL MERGE stb.) meg fejlesztes alatt allnak. Az informacibk 
ilyen, idoleges elhallgatasa nem eltitkolas, hanem bevett 
gyakorlat, amivel a szamitastechnikai vilag olyan nagy cegei 
is elnek, mint pi. az IBM vagy a Zilog. (MegemHtjuk, hogy a 
vilag talan legsikeresebb professzionalis szemelyi szamitb- 
gepet eloallft6 IBM - egyebkdnt meltan vilagszinvonalu - 
dokumentaciojab6l is „kimaradt" n6hany, a g6p altal ertel- 
mezett BASIC utasitas leirasa.) De talan - ha reszletes doku- 
mentacid m6g nines is - legalabb a meglevS „viccgyujteme- 
ny6t" kellene eloszor alaposabban attanulmanyozni, mert 
egyes - On altal „felfedezett" kulcsszavak - mar ebben is 
szerepelnek. 

Ennyit tartottunk erdemesnek hozzafuzni levelehez. Tovabbi, 
leveleben emlitett probl6makat („milyen modon biitykolheto 
a g6phez botkormany", stb.) a kozeljovoben megjeleno igen 
reszletes PRIMO HARDVER LElRAS 6s PRIMO SZOFTVER 
LEiRAS valaszt fog adni. (B6r a „butykolest" nem ajanljuk, 
de erre, szerencsere nem is lesz szukseg.) 
Meg egyszer koszonjuk, hogy megosztotta veliink problemait. 
K6riink m6sokat is, akikhez a PRIMO haszn6latara vonatkozb 
kerdoivunk eljutott, de mindazokat is, akik ilyen kerd6ivet 
nem kaptak, hogy tapasztalataikat juttassak el hozzank. 
Jogos 6szrev6teleiket figyelembe vesszuk a PRIMO tdk6le- 
tesitese soran. 

Majtenyi Laszlo 

a PRIMO fejleszto kollektiva nev6ben a MICROKEY KFTT 
megbizasabbl 



SZAMITASTECHNIKAI Ml III Kill - JUUUS 



KoztuoTyff. hogy a Commodore 64 Basic-je eleg gyenge A grafikat es a zenet 
a gepb6l csak POKE-utaslt&sokkal lehet kicsalogatni. Ebb6l a hibcib6l eleg sok 
szoftverfejleszt6 es kereskedo huzott hasznot maganak. Rengeteg fordit6program 
k£szult nricir Commodore 64-re. PI.: Simon's Basic, Supergrafik 64, Graphics 
Basic. Help +, S. A. M.. LOGO. FORTH. PASCAL stb. Ebbe a hosszu felsorolasbal 
tartozik bele a COMAL is. Ez abban kulonbozik. az elobb felsoroltakt6l. hogy 
ez nem annyira penzkozpontu vallalkozas, mint azok. hanem ez egy mozgalom. 
Legink^bb az USA-ban tevekenykedik. Tobb klubjuk van. sajat ujsagot, 
folybiratot es konyveket is adnak ki a COMAL-r6l. Ebbol a programozSsi rends7er- 
bol szeretnek egy kis izelft6t adni. 

A COMAL a Basic. Pascal 6s a Logo nyelvek kevereke. A Log6b6l a teknos- 
grafikcit, a Pascalb6l es a Basicb6l a programoz&s m6dszeret meritettek a szerzok 
COMAL-ban el tudunk k6szi'teni minden olyan programot. amit alap Basic-ben 
is meg lehet csinalni, de term£szetesen sokkal kenyelmesebben, IStvanyosabban. 
6s £ttekinthet6bben. A rendszer felhaszn^l^sa eleg sokretu, 6n itt csak a grafikai 
Iehet<5s6gekre terek ki r^szletesebben. 

A COMAL a LOGO-tekn6c grafik^jcit haszn^lja nagy felbontSsban. A tekn6c- 
grafika I6nyeg6r6l m6r olvashattak a Bit-let r^gebbi szcimaiban, ezert ezt nem 
r^szletezem. 

A programot itt is ugyanugy kell (rnunk mint Basic-ben az utasft^sokat novekv6 
sorrendben sz£mozzuk. Ha a sorsz^m kisebb mint 1000, a g6p annyi nullSt rak 
el6, hogy a sorszSm pont n6gy karakternyi helyet foglaljon el. Ebb6l kovetkezik, 
hogy a sorszSm nem lehet nagyobb mint 9999. A SETGRAPHIC 0 utasftSs 
beirSsa ut£n kezdheti csak el a g6p a rajzok elk£szft6s6t. A rajzolb utasftasokat 
az 1. tciblcizatban olvashatj£k. (Ezek nagyjcib6l a LOGO-utas(t2sai.) 
Att6l, hogy a tekn<5s (egy kis hciromszog, ami kezdeti 3llapotban a k6perny6 
kozep£n van) kimegy a k£perny6r6l 6s hib^val le^ll a program, nem kell felnunk. 
mert a teknfic a kinti r6szeken is dolgozik. csak azt mi nem Icitjuk. HibSt csak 
a 28672. k6perny6n kfvuli I6p6sn6l jelez. :REM 28672/1024=28, vagyis 28k-t 
I6phetunk kfvul. Ezeknek az utasft^soknak a segits6g6vel (1. tcibl.) m^r el6g sz6p 
rajzokat tudunk k^szfteni, de ahhoz, hogy bonyolultabb 3br£kat is ki tudjunk 
rajzolni. nem 3rt, ha tiszt£ban vagyunk a clklusszervez6ssel. A COMAL erre 
tobbfele Iehet(5s6get nyujt. 

N6zzuk meg a FOR ciklus aitalSnos COMAL kSpletet: 

FOR ciklusv3ltoz6: = kezd6 6rt6k TO v6g<§rt6k STEP I6pes DO. 

Ha a DO sz6 ut6n egy utasftcist frunk akkor a ciklust nem kell lez£rm 

FOR A: = 0 TO 10 DO PRINT A*10 

Ha a DO utan nem irunk semmit. a ciklust ugyanugy le kell zarni. mint Basic-ben 
A kulonbs6g mindbssze annyi hogy NEXT helyett ENDFOR-t kell (rni, 
es a ciklusv!ltoz6t mindenk6pp utcina kell tenni. 



BACKGROUND n 
BORDER n 
SETGRAPHIC O 
FORWARD n 
BACK n 
HOME 
LEFT szog 
RIGHT szog 
SETHEADIIMG szog 

PENUP 
PENDOWN 
PENCOLOR n 
TURTLESIZE n 
HIDETURTLE 
SHOWTURTLE 
MOVETO x,y 
PLOT x,y 
DRAWTO x,y 
PLOTTEXT x,y ..szoveg" 
SETTEXT 



Az alapszfnt valtoztatja. 

A keret szlnet allitja be. 

Atvaltas nagy felbontasu kepernydre. 

Elorelep a tekndc a feje iranyaban n*t. 

Visszafele lap n-t 

,,Hazamegy" a teknos. A „haza" a kepernyd kdzepe. (A 0,0 pont a bal alsb sarok.) 
Balra fordul a tekndc szoget. 
Jobbra fordul szoget. 

A tekndc a fejet a ktvant hely fele allitja. A szoget ugy adjuk meg, mintha egy 
alaku szogmerdnek kepzeljuk a kepernyot. 
Toll fel. A tovabbiakban nem rajzol. 
Toll le, ujra rajzol. 

A toll szlne. A C- vagy a CTRL es a szamok segitsegevel is beallfthatd. 
A teknoc merete. 0-10 kozti szam az n. 
A tekndc kikapcsolasa. 
A tekndc visszakapcsolasa. 

Lepj az x,y koordinatara. Ez az utasitas fuggetlen a fej allasatbl. 
Az x,y pontot berajzolja. 

Az x,y koordinataig huz vonalat a pillanatnyi pozlcibtol. 

A nagy felbontasu kepernyo x,y koordinatjatOI kezdve irja a kivant szdveget. 
Visszavalt karakteres kepernydre. F1 helyetteslti. 



i 



S2AMHASKCHNIKAI MdUKLH- JUUUS 




Egy m^sik fajta ciklus a REPEAT.UNTIL 
Ez ciltaianosan fgy n6z ki: 
REPEAT 
ciklusmag 
UNTIL rel3ci6 

i Ez a ciklus a ciklusmagot addig hajtja v<§gre, amig a rel^ci6 igaz nem lesz 
Lenyeges megemlfteni, ha a rel<§ci6ban vagy muveletben olyan v2ltoz6 van ami 
addig nem kapott 6rt6ket. hibcWal 311 le a program hasonl6an, mint a ZX g<§pek' 
Az ertekad^s csak abban kulonbozik a Basic-t6l. hogy a v3ltoz6 neve 6s az = iel 
koz<§ egy :-t frunk. 1 

Az UNTIL KEY$<)CHR$ (0) addig hajtja v6gre a ciklust, amfg le nem nyomunk 
egy gombot. 

Mint mSr emlltettem a COMAL egyik <§rdekessege, hogy nem uzleti v^llalkoz^s 
hanem mozgalom, a mSsik pedig az, hogy a fejleszt6k nem azt frtSk a program 
elejere. hogy .Jilos m^solni", hanem egyenesen buzdftanak arra, hogy Wszltsenek 
a felhasznal6k m^solatokat barStoknak, ismer6soknek. A c6l el6r&$6nek <§rdek£ben 
kc§t m^sol6programot is meltekeltek. 

J6 lenne. ha n^lunk is elterjedne ez a valbban IStvSnyos, egyszeru <§s konnyen 
megtanulhat6 programnyelv. 

Aki ezek ut^n kedvet kapott a COMAL-hoz annak szivesen elkuldom a COMAL 
disket ut&nvdttel. A lemezen rovid angol nyelvu dokument^ci6 talSlhatb 
valamint a p6lda programok. 

A k6s6bbiekben a COMAL sprite-grafikai utasftdsairdl 6s az uj Utasft&Ok 
definiai3sar6l is besz£molok majd. 



Szabd Gal Andrds 



telefon: 131-738 




ESS* * 



SZAMIIASTf CHNIKAI MEUfKlET- JULIUS 






8ZAKK0R6KNEK! 

lebegOpontos aritmetika a SPECTRUMON IV. 

EI6sz6r is k6t kiegeszit6ssel kell kezdenunk: 

1. Azoknak, akik az eddigiek alapj^n megpr6baltak progra- 
mot (rni, esetenkent bizony kellemetlen meglepet6sben 
lehetett r6szuk. Egy dolog ugyanis kimaradt korabbi re- 
szeinkbfil: amennyiben visszateruk BASIC-be. a teljes 
munkaterulet (fgy a kalkulatorstack is) torl6dik, bSrmit 
hagytunk is ott korabban. E hatas ellen I6nyegeben sem- 
mit sem tehetunk. 

2. A masik kiegeszftes a parameteratadasra vonatkozik. 
A BASIC es a kalkulatorstack kozotti parameteratadasnal 
a FLAGS nevu rendszervaltozo (dme: 23611 =5C3BH) 
6. bitje mutatja, hogy a stack tetejere kerult adat milyen 
ti'pusu: =1. ha szamert6k. 

=0. ha string. 

Ezek utan folytassuk, ahol a Iegut6bb abbahagytuk! 
A Basicben vannak m6g tovSbbi muveletek, amelyeknek 
termeszetesen megvan a g6pi k6du megfeleloje. Most 
eloszor ezeket soroljuk fel: 



k6d (hexa) 


muvelet 


07 


no OR no 


08 


no AND no 


10 


str AND no 


30 


NOT no 


09 


no < = no 


OA 


no ^ = no 


0B 


no •< > no 


OC 


no P no 


0D 


no < no 


0E 


no no 


36 


no < 0 


37 


no ^ 0 


11 


str < = str 


12 


str > - str 


13 


str < > str 


14 


str > str 


15 


str < str 


16 


str = str 



A muveleteknel a no sz4m-operandusra, az str string- 
operandusra utal. (A 0 termeszetesen arra. hogy ott a 
szSmot 0-val hasonh'thatjuk ossze.) 

A muveletek eredmenyek6ppen ugyanazt az 6rt6ket kap- 

juk a stack tetejen, mintha az illeto muveletet BASIC-ben 

hajtottuk volna vegre. (fgy a hasonlit^sok eredm6nye 1. 

ha a felt6tel igaz; 0, ha a felt6tel nem igaz.) 

Ezen eredm6nyek termeszetesen ugyanugy felhasznSIha- 

t6k tov6bbi sz6mft6sok kiindul£sak6nt. mint b6rmely m3s 

mbdon a stack tetejere kerult sz£m. 

A felsorolt muveleteknek - b£r az elso h^romn^l proble- 

m^ink lehetnek - sokkal I6nyegesebb celjuk van: ezekkel 

lehet bealh'tani az ugr^sok felt6tel6t. 

Itt az ugrAsok sz6 els<5 olvas6sra meghokkent6 lehet. 

Hogyan kerulnek ugr6sok az aritmetikaba ? A v£lasz egy- 

szeru. 6s azonnal meg is adjuk. 

Az eddigiekbol is I6tszik, hogy a Spectrum aritmetikaja 
alapelveiben hasonh't egy programozhat6 zsebsz^mol6- 
gepehez. Ott gyakran szuks6g van r4 (6s nemritkSn a 
Iehet6seg is megvan), hogy egyes muveleteket - ak£r 
felt6telesen. akar feltetel n6lkul - kihagyjunk, atugorjunk. 
Mint mar emlitettuk, most is megvan minderre a lehetose- 



kod (hexa) muvelet 

00 ugr^s, ha a sz£m ^ 0 

33 ugr£s feltetel n6lkul 

35 csokkenti 1-gyel a BREG tartalmat, 6s ugrik, 

ha az nem lett 0 
Ezekhez egy kis magyar6zat is szuks6ges. 
A 00H k6dn6l a stack tetej6n al!6 sz6mt6l fugg, hogy 
ugrik-e vagy sem. (Megvizsg6lja a sz£m harmadik byte- 
jat, es ha az 0, nem ugrik.) Ezzel hallgat6lagosan feltete- 
lezzuk, hogy a stack tetejen megfelel6 alaku sz£m van. 
Vegyuk eszre ugyanis, hogy ha 0 vagy 1 van a stack 
tetej6n, akkor azok 6ppen a harmadik byte-ben kulon- 
boztethet6k meg. Ha valamilyen okb6l nem biztos. 
hogy ez teljesul, akkor a NOT muveletet hasznaljuk ketszer, 
ezutan biztos. hogy 0 vagy 1 lesz a stack tetej6n. 
Ez az ugr6 muvelet - akar elugrik, ak6r nem - a stack 
tetej6n 6II6 sz6mot leveszi. 

A 33H k6du utasftas egy specialis rendszerv6ltoz6. a 
BREG (cfme: 23655 = 5C67H) tartalmat csokkenti 1-gyel. 
es ugrik. ha az nem lett 0. 

A BREG minden RST 28H hatasara felveszi azt az 6rteket, 
amely hiv6skor a processzor B regisztereben van. (Ha 
BREG 6rtek6t nem akarjuk megvaltoztatni, akkor a RST 
28H helyett 
CALL 35BFH 
CALL 3362H 

utasitasokkal hfvhatjuk a kalkulatort.) Vegyuk eszre. hogy 
- egyes esetekt6l eltekintve. amelyekrol m6g kesobb lesz 
szo - ezzel egy ciklusszervez6si Iehet6s6gunk van. 
Az ugr6s helyenek megadasa ugyanugy tortenik, mint a 
Z80 relattv ugr6utasi'tcisok eseten. azaz a pillanatnyi hely- 
t6l -128 ... 127 byte-ot lehet ugrani. Arra mindenk6ppen 
ugyelni kell, hogy ahova az ugr^s tdrt6nt. szint6n kalkula- 
tork6dok legyenek felsorolva. nem pedig Z80 utasi't^sok. 
Ha m^r sz6ba kerult a BREG, akkor megernh'tjuk. hogy 
Iehet6s6g van arra is. hogy v6grehajtassunk olyan kalkula- 
torutasitast, amelyet a program i'r£sakor nem ismerunk. 
A 3BH k6d hatasara ugyanis a BREG tartalmat fogja mu- 
veletk6dk6nt 6rtelmezni. es ezt hajtja v6gre a gep. 
Essen meg sz6 n6hany egyszeru, de ritk^n haszn^lt uta- 
si'tcisrbl 6s kodjaikr6l: 



kod (hexa) 

19 

32 



3A 



muvelet 

USR str 

Ha a stack tetej6n 3II6 sz^mok X es Y (az 
utols6 Y), akkor a helyukre irbdnak az 
X-Y*INT(X/Y) 6s INT(X/Y) kifejezesek 6r- 
t6kei. Y-nak poziti'v egesz szamnak kell len- 
nie. 

A stack tetejen 3116 sz^mot abszolutertekben 
lefele kerekiti (csonkftja). 

Halasz Peter 



Ha erted. 



akkor mar elavultl 



Bitton posztulatuma 



a naprakeszen korszeru 



elektronikarol. 



S!IM<r<r«S!fCNNIK»l ME HE Kill - JULIUS 




\ 



igy gondolkodik. ha meg 
egyik cimet a masiktdl 
tehat ket byte-on: 255* 
el egy byte-on maximum 



, de az adatok, s6t az utasi- 
ig terjedd szamokbdl allnak. 
nogyan tudja megkulonboz- 
iogy valamelyik byte-on uta- 
m talalhato? Amikor meg 
<6du programot BASIC-b6l 
S" BASIC-utasitas). akkor a 
or a gepi program els6 byte- 
nek tartaimat mindenkeppen 
>gja fel, amelyben az is benne 
na kovetkezd egy vagy ket 
cimkent, esetleg a kovetkezd 
fel. Ez az utasitas vonatkozhat 
rocesszor belsd tarai kozotti 
✓eletekre, iiletdleg arra. bogy 
ant6l kezdve egy masik cimtdl 
nal kivanjuk folytatni. Lassuk 
esszor belsd tarait. amelyeket 
vunk. A processzor 7 db ilyen 
ielkezik, amelyek kdzul kettd 
iz utasitasszamlalot. Ezeket a 
m szamokkal. mint a mem6ria 
i betukkel Jeloijuk meg. Az A 
lulatornak hivjuk, ez a legfonto- 
:esszornak, mivel a legtobb mu- 
nulatorban levo 0-255-ig terjedO 
Az X es Y regisztereket index- 
nevezzuk. meit a processzor 
:a kulonbozd cimek kiszamttasa- 
izter a veremtar-mutat6. A verem- 
256-t6l 511-ig terjedd clmei, azaz 
a mem6ria 1. lapja. (A 0. lap a 



•ontosan ugy mukodik, mint egy 
djuk legel&szdr kivenni beldle, amit 
traktunk. A veremtar-mutat6 gon- 
i\, hogy eza be- es ktrakasi sorrend 
jon, es eppen arra a helyre mutat. 
tkezo byte vagy regiszter tartaimat 
. Mivel letezik a GOSUB utasitasnak 
jpi k6du utasitas is, szukseg van a 
cim tarotasara is. A visszateresi ci- 



met is a veremtarban tarolja a processzor. ezert 
egy gepi k6du program irasanal, ha a veremtarat 
hasznaljuk. pontosan tudnunk kelL hogy a 
veremtarba milyen adatcim sorrendet epittet- 
tiink fel. A P feltetelregiszternek bitjei annyira 
fontosak. hogy azokat is kuion betukkel jeloijuk 
meg ! 

NV-BOIZC 

(Megjegyzes: Egy 0-255-tg terjedd szam a kettes 
szamrendszerben 8 darab 0-b6t vagy 1-bdl alio 
szamjegyekbdl all. A memorianak egyetlen 
byte-janak 8. bitje ugy jeloli tehat a szamot. 
ahogy az a kettes szamrendszerben felepithatfi 
a megfeleld bitet 0-ra vagy 1-re allitva. A bitek 
sorszamozasa is a szamjegyek novekvd helyierte- 
kenek sorrendjeben tortenik 0-tol 7-ig es JOBB- 
ROL BALRA haladva. A feltetelregiszter 0-as 
bitje tehat a C-bit. 

A feltetelregiszter bitjei a processzor legutoljara 
vegrehajtott utasitasanak eredmenyetdl fugg6en 
allitodnak, kesSbb megadjuk minden utasitashoz, 
hogy mely biteket allitjak 0-ra vagy 1 -re. Minden- 
esetre azert fontos ez nekunk, mart a feltetel- 
regiszter bitjeinek vizsgaiataval vezerlesatadast 
hajthatunk vegre egy masik clmen kezdddd prog- 
ramreszletre, gepi k6dban. Altalaban az N bit 
az utoljara vdgrehajtott utasitas erodmenyenek 
a 7. bitjet vizsgalja. Ha az nulla, akkor N-bit is 
nulla, egyebkent 1 -es. A V bit osszeadas es ki- 
vonas eaeten aliit6dik 1-re ha a ket szam 7. bitje 
azonos, de az eredmeny 7. bitje ellentetes veliik, 
egy6bk6nt nulla. A B bit kulonbozd megszakita- 
sokat valaszt szet. A D bit lehetdve teszi, hogy 
BCD szamokkal vegezziink mOveletet, ha 1-esre 
aliitjuk. Az I bit engedelyezi vagy letiltja egy 
programfutas bizonyos megszakitasat, peldaul 
billentyGzetrdl. A 2. bit akkor lesz 1 -es, ha az 
utoljara vegrehajtott mtivelet eredmenye nulla. 
Ha az eredmeny nem nulla, akkor lesz a Z. bit 
nulla. A C bit jeloli. ha az osszeadas eredmenye 
nagyobb 255-nel vagy a ktvonas eredmenye 
kisebb nuilanal, tovabba forgatasi mOveleteknel 
jeloli a kitolt bit allapotat. A C bit allapota nem- 
csak a vezerlesatadasban jatszik szerepet, ha- 
nem beszamitddik aritmetikai muveletr.el vagy 
nehany forgatasi mGveletnel is. 



SZiMiTASTECHNIKAl ME LLfKLET- JULIUS 





Tisztelt szerkesztd u r ! 

Olvastam az Otlet majus 2-i szamaban ,,Diaktanarok clmu 
irasat As ez adta a gondolatot, hogy iriek Onnek, habar levelem 
nam eppen arr6l szAI, mint amit On a cikkeben fejtagat. 
Da a szamftastechnika 6s a programozAs oktatasaval van 
kapcsolatban, amit mag akarok Irni. 

Korulbelul egy eve foglalkozom szamltdgApprogramozAssal. 
Akkor vettam ugyanis egy kis Basic nyelven programozhatb 
zsebszamolAgApet, majd tavaiy karacsonyra megleptuk 
magunkat a csalAddal egy Sinclair Spectrummal. A magam 
reszerfil - mernok vagyok - a szamit6gepben elsAsorban azt 
a lehetdseget kerestem As keresem, hogy munkammal ossze- 
fuggd szamitasokat As mas fetadatokat (katalogizAIAs, adat 
kezelAs) oldhassak meg vele konnyebben As gyorsabban, mint 
ahogy jelenleg csinAtom - vagy eppen nem csinalom, mart 
nines ra lehetAsAgem. Az els6 Av nem volt eredmAnytelen : 
az emlftett programozhat6 zsebszAmologApnek koszonhetem, 
hogy egy szakmAmba vag6 tAmAt Aveken At tart6 ArlelAs utan 
(mikdzben sosem volt igazan idAm belevAgni, mert rendkiviil 
sok szAmftAst igAnyel, emi a korabbi zsebszAmologApekkel 
rettenetesen nagy munka lett volna) egy negyedAv alatt tet6 
alA hoztam, megnyerve vele egy pAlyAzatot is. AnnAI is 
buszkAbb vagyok erre, mert programozAkAnt teljesen kezdA, 
amat6> mAdon fogtam hozza\ As lAnyegAben csak a gephez 
adott hasznAlati utasftAsra As az egy Avvel ezeldtt meg e jelen- 
leginAI sokkal gyArebb alapfoku irodalomra tAmaszkodhattam. 
(Amikor ezt a munkAt csinaitam, a Sinclair gepunk meg nem 
volt meg.) 

Az eredmAny fellelkesitett As szeretnAm folytatni. Ez alatt 
az egy Av alatt megprAbAltam osszeszednt minden olyan szak- 
konyvet, ami a Basic progremozAsrAI szAI As Arban hozzA- 
ferhetA (azArt a mArnokoket igazan nem fizetik tul...) - Igy 
Appen az Ar miatt kAnytelen voltam kikapcsolni a beszerzAsi 
forrAsbAI a BizomAnyi AruhAzat, ahol pedig programokat is 
tartatmazA kiilfoldi folyAiratszAmok is fellelhetAk, petdanyon- 
kAnt 1500 Ft koruli Arban ... Igy hAt megmaradtam a nalunk 
megjelenA konyveknAI, valamint az Otlet As a Mikromagazin 
pAldAnyainAI. Ezt a kAt folyAiratot egy Ave vAsArolom As f igye- 
lem, korabbi szAmaikat nAlkuldzni vagyok kAnytelen, nem 
kaphatAk. 

TalAn dicsekvAs nAlkul Allfthatom, hogy ez alatt az egy Av alatt 
elsajAtftottam a Basic programozAs alapjait, As egy olyan 
szAmitAsi program osszealiftasa, ami munkammal dsszefuggA 
szamitasi feladatot old meg, tul negy nehAzsAget nem okoz. 
De ez a tudasszint mAr arra is elegendA, hogy lAssam ismere 
teim ugyancsak veges hatarait is: nagyjAbAI mAr latom, hogy 
mit nem tudok. Ez is valami. As ez az, amirdl tulajdonkAppen 
Irni akarok. 

A jelenleg hozzAf ArhetA szakirodalom kAt szAlsAsAget kApvi- 
sel: a bevezetd jellegO alapmGveket, amikbdl az „abszolut 
kezdS" kap segftsAget a Basic nyelv etsajAtltAsAhoz, valamint 
a programozAsban mAr teljesen „offe", azt profi szinten 
mGvelA olvasAt (szakembert) kiszolgAIA mGvek. NagyjAbAI 
ugyanezt tapasztalom a tAmAval foglalkozA folyAiratok 
(Otlet, Mikromagazin) esetAben is. HiAnyolom - a hiAnyt a sa- 
jAt bAromon Arezve - a kozApsA kategAriAt, ami talAn a „kd- 
zAphaladAk" szintjAnek felelhet meg. 

MiutAn a programozAst tobbA-kevAsbA hobbikAnt muvelem, 
As emellett munkakorom igen nagy elfoglaltsAggal jAr, nines 
lehetdsegem arra, hogy rendszeresen eljArjak valamelyik 
mikroklubba. De miutan sajAt szAmitAgApem van, nem is 
ketlene, hogy ez okvetleniil szuksAges legyen. Egyszer fel- 
kerestem a kdzelunkben az egyik ilyen klub foglalkozAsAt, 
beszAltem azzal, aki a foglalkozAst vezette, As a beszelgetesbol 
kiderult, hogy 6 is lAnyegAben csak a legegyszerObb dolgokat 
oktatja a klub f6kAnt gyerekekbdl AHA tagjainak A gApi kAdu 
programozAs nem is szerepelt a klubfoglelkozAs ,,tananyaga- 
ban". 

On a cikkAben arrAI fr, hogy a gyerekek sokkel konnyebben. 
gyorsabban sajatitjAk el a szAmftAgAp hasznAlatAt, mint az 
elorehaladtabb koru felnAttek. Igaza van, ismeretsAgi korom- 
ben An is tudok erre pAldAt. De most, hogy a szamitastechnika 
eloterbe kerult,| hogy olyan sok szemelyi szAmftAgAp kerult 
forgalomba, hogy a tAvA As a sajtA olyan nagy kedvet csinal 
hozzA (nagyon helyesenl), gondolni kellene arra, hogy a hoz- 
zAm hasonIA , .legszebb f Arfikorban" levd erdeklddAk szamAra 
is megkdnnyftsAk az el6rehaladAst e tAren. 
Roviden a lAnyeg : szeretnAm, ha megjelennAnek olyan konyvek 



As cikkek, amelyek a programozAs gyakorlatAt kdzApf okon tar- 
gyalnAk: feltAteleznAk az alapok ismeretAt, de feltAteleznAk 
azt is, hogy az olvasA mAg nem profi, mAg nem olyan termesze- 
tes szAmAra minden, ami a hardverben van, nines tisztAban 
a stack-ekkel As az akkumulAtorokkal, a flagekkel As a hasonIA 
dolgokkal. 

A mAsik dolog, amit hianyolok, a gApi kodu programozAsba 
valA bevezetAs - kezdAknek (ami annyit jelent, hogy kdzArt- 
hetA nyelven). Az Otletben van egy sorozat errAI. a SorvezetA 
- sajnos most mAr a sokadik folytatAsnAI tart, kiildnben is - 
ahogy kiveszem - csak az iskolaszAmftAgApre vonatkozik, 
a korabbi rAszek nem hozzAf Arhetdk. Igen hasznos lenne konyv 
alakban is kiadni (hangsulyozom : kdzArthetA nyelven, a gApi 
kAdu programozAsban kezdAk szAmAra). ElrettentA pAldakAnt 
megemlitem a Sinclair Spectrumhoz kiadott „ZX Spectrum 
Basic As gApi kAdu programozAs" clmO kdtetet (Informatik, 
1984), ami a tAmAt rendkiviil szakszeruen As rAszletesen tAr- 
gyalja, de aminek alapjAn mAg egyetlen gApi kAdu programot 
sem sikerult kAszitenem. 

Levelem kissA hosszura sikerult, de talAn ArzAkeltetni tudtam, 
mit htAnyolok. FeltAtelezem, hogy sokan vagyunk az orszag- 
ban, akik hasonIA szinten vagyunk (a Tv Basic nyilvAnvalAan 
nagyon megemelte a programozAs irant ArdeklAdAk szAmAt), 
talan Ardemes volna a programozAk „k6zApmez£nyAre" is 
gondolni. 

VAIaszAt - As foleg kozbenjarasAt - eldre is koszonom 
LMr KSroty 

1115 Budapest, Szakasits A. ut 

Kedves Olvasdnkl 

Onnek IGAZA VAN, de kozbenjArni nem tudunk. Igyekszunk 
ex On Alt el hitnyolt cikkek szdmit gyerep/teni lapunkbanl 



SZAMITASTECHNIKAI M E LIE KLET • JULIUS 




PROFESSZIONALIS szemElyi 
SZAMlTOG£PEK 

uzemeltetEse 

Szem6lyi sz^mftbg^pek haszn£lat3nak 
leg£ltal£nosabb m6dja az, amikor a 
g6pen egyidejuleg egyetlen felhasz- 
n^!6, egyetlen feladat v^grehajtciscin 
(single user, single task) dolgozik. 
Ezt tukrozi egy£bk6nt a szemSIyi sz£- 
mi'tdgep elnevez^s is. Ebben az eset- 
ben a hardver, ill. szoftverrendszer 
osszes ertfforrcisa a felhaszn^lb ki- 
z£r6lagos rendelkez6s6re £11. A fel- 
haszn£l6 a rendszert ..korlcitlanul ural- 
ja". 

Az alkalmazcisok egy resze eset^n 
bizonyos kdrulm^nyek c6lszeruv6 vagy 
szuksegess6 tehetik ennek az alap- 
uzemmddnak a kiterjeszt6s6t. PL: 

■ egyidejuleg tobb felhaszn£l6nak kell 
hozzSfernie ugyanazon £llom£ny- 
hoz 

■ elhelyez^s - vagy szakterulet - 
szempontj£b6l elkulonftett felhasz- 
nSldk ig6nyelhetik ugyanazon cillo- 
m£nyokat (nem felt^tlenul egyide- 
juleg) 

■ az alkalmazcis jellege olyan, hogy 
egyidejuleg vagy kvcizi egyidejuleg 
tobb feldolgozcist kell elvi§gezni 

■ vegul, de nem utolsbsorban anya- 
g;, beruhcizcisi korl£tok is szuks6- 
gess6 tehetik egy g£p tobb fel- 
haszn£!6 kozotti megoszt£s£t. 

Az uzemm6d-kiterjesztes hardverfel- 
t<§tele: 

tobb munkahely ki6p(tese 

■ termincilok vagy 

■ lok^lis halozat 
form£j£ban. 

Az uzemmdd-kiterjesztes szoftverfel- 
t6tele: 

■ a munkahelyek id6osztasos kiszol- 
g£l£sa, 

■ tobb feladat (task), ill. program 
egyideju kezel6se. 

A kiterjesztett uzemm6dban tehat a 
rendszer eroforrcisait egyidejuleg tobb 
feladat. ill. felhaszn£l6 osztja meg. 

VIGYAZAT! MEGOSZTANI CSAK A 
l_£TEZO EROFORRASOKAT LEHET! 
OVAKODJUNK A RENDSZER TUL- 
TERHELEStTOL! 

• 



A PROMOS A PROPOS-16 
MULTI OPClOJA 

A PROMOS a PROPER-16 profesz- 
szion£lis szem£lyi sz£mft6g6pek 
PROPOS-16 V.3.0. oper£ci6s rend- 
szer^nek kiterjeszt£se. 

A PROMOS haszn£lhat6 m£s IBM 
PC kompatibilis szcimft6g£pen is, MS- 
DOS 2.0. (vagy ujabb) kompatibilis 
oper£ci6s rendszer vez^rlete alatt. 

Megval6sft£s£t tekintve a PROMOS 
az oper£ci6s rendszer kieg6szft6 tran- 
ziens parancsegyuttese, amely egy- 
szeru installciciSs eljSrSssal integral- 
hat6 az adott rendszerbe. 

SZOLGALTATASOK 

■ A PROMOS rendszer az alapvet6 
egyfelhasznal6s, egyfeladatos uzem- 
m6dot kiterjeszti 

• tobb feladat. ill. 

• tobb felhaszn£l6 
egyideju kiszolgalasara. 

■ Kozepes, nagy ki^pi'tesu rendsze- 
rekben tipikusan 3—4 munkahely 
hasznalhat6 egyidejuleg. j6 v£lasz- 
id6k mellett. A munkahelyk£nt szol- 
g£l6 termin£lok kozvetlenul vagy 
modemen keresztul csatlakoztatha- 
t6k. 

■ Az egyideju feladatok sz£mat gya- 
korlatilag azok t£rkapacitasigenye 
korl£tozza. 

■ Azok a programok, amelyek az>sr6- 
forrasokat az oper£ci6s rendszeren 
keresztul haszn£lj£k, v£ltoztat£s 
nelkul futtathat6k (a grafikus prog- 
ramok kiv6tel6vel). 

■ A PROMOS rendszer egy progra- 
moz6i interface-en keresztul t£- 
mogatja uj multitaskos rendszerek 
kifejleszt6s£t. 

■ A rendszer felhasznalbi sz£m£ra 
rendelkezesre &II egy uzemviteli al- 
rendszer, ami a napi tajekoztat^st, 
a rendszerintegritcisat, a hozz£feresi 
jogok szab£lyoz£s£t tcimogatja. 

■ A PROMOS kSnyelmes 6s hate- 
kony haszn£lat£t tobb £ltal£nos es 
egyedi szolgaltatSs segi'ti. 



A PROMOS FO JELLEMZOl 
Mukod^si elv 

A PROMOS rendszer tobb feladat 
es/vagy tobb felhaszn£l6 egyideju 
kiszolg£l£s£t a felhaszn£l6i t£rterulet 
particion£l3s£val, a kozponti egys6g 
prioritcisvezerelt id6szeletel6s6vel, ill. 
az egyes munkahelyek soros inter- 
face-en keresztuli rendszert£mogat£- 
s3val val6s(tja meg. A turban kiala- 
kfthat6 partici6k kozul egy. az un. 
e!6t£r partici6. a tobbi - maximum 
h6t - pedig h£tt6rpartici6. A particibk 
m^ret^t a rendszer indi't^sakor kell 
megadni. minim£lis m£ret 18 Kbyte. 
Az egyes partici6kban a PROMOS 
automatikusan alakftja ki a mukod6s6- 
hez szuks^ges rendszer terulet6t. 



T£rkioszt£s 



Felhaszn£l6i 
terulet 



Rendszerterulet 



Felhaszn£l6i 
terulet 



Rendszerterulet 



PROMOS 



PROPOS-16 



el<5t£r particid 
n. h^tt6r partici6 



1 . hotter particib 



Tobbfeladatos uzemmod 

A tobbfeladatos uzemmdd semmilyen 
kiegeszit6 hardvert nem ig^nyel. A 
feladatok kozott gombnyom^sra tor- 
teno atvalt^s igen hat^kony feldolgo- 
z^st eredm^nyez osszetettebb alkal- 
maz^sok eset^n. 

Tobbfelhasznalos uzemmod 

Az egyes munkahelyeket k6pez6 ter- 
min^lok soros interface-eken keresz- 
tul kapcsolddnak a g^pre. A PROMOS 
tobb terminaitipust t^mogat. (gy pi. 
a VT52-t is, de Iehet6seget ad speci^- 
lis terminal specifik^l^sara is. 
Az ESC szekvenci£s vez^rl^s, vala- 
mint a billentyuzet ^itdefini^l^si lehe- 
tos6g hatekony termin^lhaszn^latot 
tesz lehetove. 



SZAMITASTECHNINAI MELLEKLET* JUUUS 



! 





pioper 



FelvilSgosftast ad: 

Sci-L 
Vevdszolgalat 
1011 Budapest 
Iskola utca 10. 
Telefonszam: 260-000 
Telexszam: 22-4590 



Uj alkalmazasok t^mogatasa 

A PROMOS mind parancs-. mind- 
pedig rendszerhfvasok szintj^n ta- 
mogatja a tobbfeladatos, ill. tobbfeh 
hasznal6s alkalmazasok kialakitasat. 
Tamogatott funkcibk: 

■ er6forras-lekotes. -felszabaditas 

■ prioritcis-hozzarendetes 

■ feladatatkapcsolas 

■ terminalspecifikalas 

■ billentyuzetdefinialas 

■ vonalkezel^s. 

Nyomtatas-vez6rl6s 

A PROMOS rendszer egy spooling 
alrendszer segfts6g6vel tamogatja le- 
mezfile-ok aszinkron nyomtatasat pri- 
oritas rendszer, ill. nyomtatasi oszta- 
lyozas alapjan. A prioritas 0-9 ko- 
zotti, az osztaly pedig A-Z kozott 
jelolhetfi ki. Az operator szamara ku- 
Ion parancsk^szlet van a nyomtatas- 
vez6rl6s altalanos 6s specials funk- 
ci6inak iranyftasara. 

Uzemviteli alrendszer 

Az uzemviteli alrendszer kezeli a 
PROMOS felhasznal6k uzeneteit, a 
jelszavakat, az id6korlatot. az egyes 
felhasznal6kra vonatkoz6 azonosft6 
6s statisztikai informaci6t, valamint 
az uzemeltetesi hireket. 
A felhasznSI6k szamara specialis rend- 
szerparancs-k^szletet ad, amelynek 
seg(ts6g6vel tobbek kozott: 

■ uzenetek vihet<5k be vagy kdrdez- 
het6k le. 

■ katal6gus k6rdezhet6 le (a rend- 
szeradminisztrator megszabta kor- 
latok kozott), 

■ lekerhet<5 a felhasznal6k nyilvantar- 
tasa, 

■ m6dosi'that6 a sajat jelsz6, 

■ k<§rheto a PROPOS rendszerhez 
val6, parancsszintu hozzateres. 



NfiHANY tipikus 
PROMOS ALKALMAZAS 

A PROMOS rendszer altalanos celu 
uzemm6d kiterjeszt^st tesz Iehet6v6, 
[gy seg(ts6g6vel a Iegkul6nf6l6bb 
tobbfeladatos vagy tobbfelhaszn^l6s 
alkalmazasok hozhat6k I6tre. 
A kovetkez6kben n6hany tipikus 
peldat mutatunk be: 

■ Egymunkahelyes - azaz alap- - ki- 
epi'tesben javithat6 a munkav6gz6s 
hat6konysaga olyan feladatok eseten. 
amelyek tobb program ismetelt. egy- 
masutani vagy parhuzamos v^grehaj- 
tasat ig6nylik. Ebben az esetben a 
PROMOS segfts6g£vel gyorsan 6s k6- 
nyelmesen v6ltogathatunk az egyes 
partici6kban fut6 programok ko- 
zott. 

P6ldaul: adatbaziskezel<5 rendszerb<5l 
(dBASE rendszer) nyert informaci6t 
tartalmaz6 tfpuslevelet kSszitunk egy 
szovegfeldolgoz6 (TEXTMAN prog- 
ram) segft6s6g6vel. majd lemezen egy 
cfmlista kezelSvel (TEXTPRINT prog- 
ram) el<5allftjuk a szuks^ges p^ldanyo- 
kat, amelyeket a PROMOS integralt 
nyomtat6 alrendszer^vel nyomta- 
tunk ki. 

■ G6punk adataviteli vonalon keresz- 
tuli kapcsolatban all egy nagyszamit6- 
g6ppel. Egy partici6ban futtatjuk a 
megfelel6 kommunikacibs programot. 



rfndelEsi INFORMAClO 



mfg az el<5t6r partici6ban a helyi fel- 
dolgozast futtatjuk. A PROMOS rend- 
szer itt j6 tamogatast ad az elosztott 
feldolgozasokhoz. 

■ A programfejleszt^si munka egyes 
fazisai (k6dolas, fordftas, szerkeszt^s, 
tesztetes, dokumentalas) kQI6nboz6 
partici6kban v6gezhet6k. VIGYAZAT! 

a programfejleszt£s kozben 
fellEpO esetleges hibAk miatt 
konnyen osszeomlik a teljes 
rendszer, mivel nincs tar- 
vEdelme. ez£rt keruljuk a 
prog ram fejlesztest tobb- 

MUNKAHELYES KIEPItESBEN! 

■ Tobbmunkahelyes adatel6k6szlt6s 
megval6sftasa. A PROMOS rendszer 
segfts6g6vel pSIdaul a PERDATIN- 
programrendszerre 6pul6 olyan egyedi 
adatel6k£szit6 rendszer alakfthatb ki, 
ahol egy-egy munkahely form£tum- 
tervez6sre, ill. verifikalasra, a tobbi 
pedig adatbevitelre konfiguralt. 

■ Egy adott int6zm6ny kul6nboz6 
r^szlegeiben telepftett munkahelyek- 
r6l egymast6l fuggetlen alkalmazaso- 
kat futtatnak. 

VEGYE FIGYELEMBE, HOGY TOBB 
FELHASZNALO ESETtN felt£t- 
LENUL CeLSZERO KIJELOLNI EGY 
KITUNTETETT FELHASZNALOT 
VAGY RENDSZERADMINISZTRA- 
TORT AFOLYAMATOS KOORDINA- 

cio es Altalanos uzemviteli 
teendOk ellAtAsAra. 



Term6k 


Lefras 


PROMOS 


egy 80 s^vos. vagy 40 savos 5.25"-os hajl^kony 


disztributiv rendszer 


lemez 


PROMOS dokumentaci6 


Kezel6si utmutatb 



Megjegyz^s: T6bbfelhasznal6s ki<§pit<§s eseten a kialak(tand6 termmalparkrbl 
el6zetes konzultaci6 c^lszeru. 

Fejlesztd: SZKI - Szamftastechnikai Koordinaci6s Int6zet 
SCI-L - Szamftastechnikai Informatikai Fejleszt6 
Leanyvallalat 



SZAMijfSlf CHNIKAI MEllfKLET JULIUS 



Kedves Olvasdink ! 

Nemregiben egy levelre valaszolva azt irtuk. hogy nem aka- 
runk senkinek hatarozott valaszt adni arra a k6rd6sre. hogy 
milyen szamitdgepet szerezzen be. Azota szerkesztds6gunkbe 
tobb olyan ley/61 erkezett. amely a kdvetkezdkeppen kezdd- 
ddtt: ..Tudom, hogy Ondk gepvalasztassal kapcsolatban nem 
akarnak Attest foglalni. de..." Nos. ugy 6rezzuk, hogy nem 
mehetunk el szd nelkul a sokasodd, ha son 16 tartalmu levelek 
mel/ett. 

1. Tavolrol lehetetlen megit6lni (fd/eg anelkul. hogy tud- 
nank, hogy elsdsorban milyen c6lra kell valakinek a g6p), 
hogy az illetdnek melyik gep fog legjobban megfelelni. 
* 2. Az ember egeszen aprd dolgokat sem vasarol an6lkul. 
hogy arrdl a szamara lenyeges informacidkat meg ne szerez- 
ne Mivel a szamitdgep nalunk (foleg) nem tartozik a fill6res 
dolgok kdze, ezert szerintunk felt6tleniil szuks6ges. hogy a 
leendo tulajdonos sajat ig6nyei szerint. lehetoleg sok infor- 
macid birtokaban, sajat maga ddntsdn. 

Ez utdbbit - azaz a lehetoleg sok informac/6 terjeszt6s6t - 
tartjuk feladatunknak, es ennek kezdettol fogva igyekszunk 
megfelelni. Ez6rt tudjuk csak azt tanacsolni erdeklddd olva- 
soinknak. hogy lapozzak fel r6gebbi szamainkat is - konyv- 
tarakban bizonyara hozz&fe'rhetok. 

Hogy megis adjunk olyan tanacsot, amely orientAld lehet. 
leirjuk azt, am it mar n eh any o/vasonknak levelben megirtunk 
- bizonyara nem lesz haszontalan ne vegyenek olyan gepet, 
amely 

1. Tulhaladott. 4s olcsdsaga ku/foldon ,,ve*gki£rusit&snak" 
koszonhetd. (Jelenleg //yen a ZX 81. a VC 20 4s a m6g n6hol 
felbukkano T/-99/4AJ. 

2. Nagyon szereny darabszamban talalhatd Magyarorszagon. 
6s semmilyen komoly es6ly nines arra. hogy ez megva/tozzon 
(Ezeknel a gepeknel nehez a szoftverszerz6s. gyakorlatilag 
nines lehetdseg komoly informacidcserdre. 6s kdrulmenyes a 
szervize/e'se. ) 

Toy abba, ha va/aki nem gyakorlott hardverke'rde'sekben. ne 
vegyen ugy gepet, hogy ..majd itthon fe/bdvit/uk", mart 
ebbdl mar sokan igen keseru tapaszta/atokat szereztek. 
Roviden tehat a kovetkezokben lehet dsszefog/a/ni tana- 
csunkat. 

Mindenki csak olyan gepet vegyen, amelyrdl biztosan tudja, 
hogy a gep hosszu tavon meg fog fe/e/ni elvarasainak ! 
Ily modon mege/dzhetjuk az olyan tipusu kerdeseket, hogy 
..Nemregiben vettem egy ... szamitdgepet. de semmit sem 
tudok rdla. kerem segitsenek ! 

Rem&ljuk, hogy ezzel a kis irassal m6g nem kestunk le teljesen 
a nagy nyari bevasarloutakrol. 6s lesznek olyanok. akik meg- 
gondoltabban valaszt jak ki leendo szamitdgepuket 

Halasz P6ter 



Van egy ZX Spectrumom. de a magnom miatt felvetelgondok- 
kal kuszkdddk. Hasznalhatd-e a JF-81 jelfrissitd ZX Spectrum- 

Ihoz is? Van-e lehetosege annak. hogy a 16 K-s Spectrumot 
48 K-ra bdvithesse'k? Bees ben vettem a gepem. a BASIC 
kez/konyve nemet nye/vu. Van-e ennek magyar forditasa? 
Szentesi P6ter 4465 Rakamaz. Arany J A nos ut 5. 




Kedves Szerkeszto ! 

A BIT -LET -ben majus 20- an megjelent soraira hivatkozva ki- 
vanok PRIMO-ra irt programokat 6s egy 6b informAciokat 
ellenszolgaltatas n6lkul masoknak. elsdsorban iskolaknak 
atadni. Altalanos iskolankban mukddik szamitastechnika fa- 
kultacid 6s szakkdr. 

A felkmalt programok vagy teljes eg6sz6ben saj6t k6szit6- 
suek. vagy mas g6pre irt programoknak PRIMO-ra 6tirt v6l- 
tozatai. Ezek tanu/oi 6s tanari kollektiv munkSk eredm6nyei. 
A programok zdme BASIC-nyelvQ. 

1. ASSEMBLER program a prefixek utani kddok n6lkul. A g6pi 
kddolasu programozassal tdrt6nd ismerked6s elsd iddszaka- 
ban jdl hasznalhatd segelyprogram. szabvanyos mnemonik- 
kal. 

2. A Mikromagazinban kdzblt HTZ DISASSEMBLER program 
PRIMO-ra at irt va/tozata. 

3. DISASSEMBLER program szubrutinra 6s cimre ugrassal. 

4. BASIC-nyelvu MONITOR program. Memdriatartalom fo- 
lyamatos kiiratasa. kddo/t g6pi programok beirasi Iehetds6ge- 

vel... 

5. Altalunk osszegyujtdtt gepkonyvon kivuli hasznos infor- 
macio. (Konkret memdria. cim. hasznos rutin ugr6si cimre. . J 
Csupan az igeny megjeloles6t, kazettat. felb6lyegzett. meg- 
cimzett boritekot kerunk! 

Bdka Ferenc iskolaigazgato. Szentes. Deak Ferenc u. 51-55. 
6600 



Tisztelt Szerkesztdseg ! 

Nemreg kaptam egy ORIC ATMOS 48 K szamitdgepet Kerem 
segitseguket abban. hogy a BIT -LET rovatban kozd//6k az 
olvasokkal k6r6semet. amennyiben valakinek lenne m6g 
ilyen szamitdgepe. 6s masolna nekem programokat. szivesen 
venn6m. 

Kodolanyi Sebestyen Bp XI.. Kanizsai u. 35. 1114 



Tisztelt Ot/et f 

Egy nagy k6r6ssel szeretn6k Ondkhdz fordulnil Van egy hong- 
kongi Video Technology gyartmanyu VZ-200 tipusu kompute- 
rem, amihez nagyon kev6s a dokument6cid. s a memdria is 
minddssze 4 Kbyte- os. Az aprilisi BIT -LET -ben ol vast am azt. 
hogy kdzz6tesznek olyan hirdet6st. ame/yben dokumentacidt 
keresnek. in 6pp ezt szeretn6m k6rni Onbktdl. Tal6n ilyen 
szdveggel : 

Keresek VZ-200 Color Computerhez dokumentacidt, leirast. 
memoriabdvitot, programokat. 

ifj. Makovics Fabian 2517 Kesztd/c, Csereszny6sh6t u. 16. 




A JF-81 a gyartok szerint nem alkalmas Spectrumhoz, de 
fejlesztik a Spectrumhoz valot is. Tov£bbi kerdesevel for 
duljon a gyartd GRAFIPAX Gm-hez (cimuk a BIT-LET 5. sza- 
maban megtalalhato. ) Kezikonyv magyarul az Informatikai 
Intezet kiadasaban jelent meg. Tobb helyen kaphato. A 16 K 
rol 48 K-ra valo bovitessel foglalkozo cikket az 1984 oktoberi 
Radiotechnikaban talal. 




SZAMiTASTECHNIKII MEUEKIET- JUHUS 



Szeretnem felvenni a kapcsolatot olyan VC 20 felhaszna/ok- 
kal, akiket erdekel a VC 20 kezddknek szd Id k6zikdnyv6nek 
magyar forditasa, valamint VC 20 J6t6kprogramok csereber6je 
vagy mas fa geppel kapcsolatos) informacid. Kuldnosen erde 
ke/ne a g6pi kddu monitor angol vagy n6met nyelvQ lei rasa. 
Idohiany miatt nem szivesen levelezek. de telefonon delutan 
6-7 or a kdzdtt szivesen all ok az erdekldddk rendelkezesere a 
150- 198-as szamon. 




Kovetkezo szamunk: * 



ugusitus 27 6n jelenik meg. de addig is 
linden heten a/ Otletben s/amitastechnika 



Az eldzd PRIMO NYER6 6rt6kel6se 



• NYERO-NYERO- 



A sorsolason minden erdekeltet szivesen latunk 1985. augusz 
tus 5-en 13 6rakor az OTLET szerkesztosegeben ! 



PRIMO VAN 



A Z_S_A K B A N J 

Kerjuk levagni 6s a borltekra falragasztani I 
Bekiildesi hat6rid6: augusztut 10. 



Befejez6dott v kesessel) a PRIM0-nyer6 palyazatunk ertekelese 
A maximalis pontot elerSk. akik kozott a gepet kisorsoljuk: 
Berenyi Andras, Kaposvar. Virag utca 14/a Ml/1. 7400 • Bognar 
Zoltan, Budapest. Zay utca 18. 1037 • Bortel Laszlb, Budapest. 
Mikl6s utca 13. VI/33. 1035 • Bortel Laszl6, Budapest. Mikl6s utca 
13. VI/33. 1035 • Bortel Laszldne si. Satori Paula, Budapest. 
Mikl6s u. 1 3. VI/33. 1 035 • Bortel Gabor, Budapest. Mikl6s utca 1 3. 
VI/33. 1035e Cynolter Gabor, Budapest. Baross u. 103/b. 1082 • 
Csapb Zoltan, Budapest. Ov u. 193-195/B. 111/13. 1142 • Csuri 
Mikl6s. Szeged. 0rhaj6s u. 8/b. 6723 • Gerlei Gabor, Budapest. 
Perczel M. u. 21. 1155 • Gyenes Gyula, Budapest, Hegytet6 lit 14 
1112 • Hollbsi J6zsef, Budapest. Voros Hadsereg u. 232. 1213 • 
Kramarics Geza, Zalaegerszeg. Bart6k B. u. 12. 8900 • Kurusa 
Arpad, Szeged. Alfoldi u. 21 . 6725 • Lorinczy Zsigmond, Budapest. 
Cimbalom u. 1. 1025 • Mravik Maria, Budapest. Furst S. u. 38/A 
1/1. 1136 • Nagy Benedek, Pomaz. Madach u. 3. 2013 • Nagy 
Sandor. Nyul. Arpad u. 21 . 9082 • Dr. Oberna Gyorgy, Kecskemet. 
L6verseny u. 17. M/5. 6000 • Okrds Laszlo, Budapest. Rakospatak 
park 7. 1142 • Pal Szilveszter, Budapest X.. Hungaria krt. 5-7. 
II. ep. II. Ih. II/4. • Pasztor Zoltan, Budapest. Spatri u. 19. 1022 • 
R6ka Janos, Tiszavasvari. Kabay Janos u. 19. 111/12. 4440 • R6ka 
Sandor, Tiszavasvari. Kunfi u. 1. 4440 • R6vai Andras, Gy6r. 
Vajcsuk L. 71. 111/46. 9024 • Rbzsa Sandor, Szentendre. Furd<5 u 1 
2000* Salamon Csaba, Tiszakecske. M6ra F. u. 2. 6060 • Sparing 
Laszl6, Budapest. Batthyany u. 10. 1195 • Szabone Szalkai Eniko 
Debrecen. Vendeg u. 73. 4026 • Tiringer Csaba, Budapest. Furedi 
ut 1 1 /d. X/40. 1 1 44 • Torok Zoltan, Szeged-Tape. Budai N. A. u. 40 
6753 • Vertes Janos, Budapest. Visegradi u. 43-45. 1132 • 
Vindics Peter, Mecsekvarad. Liszt F. u. 39. 7695 • Zatonyi Sandor, 
Bekescsaba. Szab6 Pal ter. 2. 5600 • 
Zs&kbamacska'nkban. azaz macskAnk zs&kjSban ismet egy PRIMO. 
Mint azt mult havi meghirdetesunk is sejtetni engedte, ismet egy szamitogep 
a haromhbnapos palyazat nyeremenye, espedig egy 16 Kbyte-os Primo! 
A Primo-nyerd alias zsakbamacskanyerd elsff feladatanak megoldasa a 
kdvetkezd: 

1. allitas: Mivel a 49 csak egyfelekeppen bonthato fel kulonbozo negyzet- 
szamok osszegere: 49 = 36+9+4, s persze egy 7*7-es negyzetet nem lehet le 
fedni egy 6*6-os, egy 3*3-as es egy 2*2-es negyzettel, igy az allitas nyilvanval6. 
hiszen a fedo negyzetek terulete osszegenek pontosan 7 7=49-nek kell lennie. 

2. Anita's: Az alabbi eszrevetelek - egy kis rajzolas 6s meggondolas segltsege- 
vel - konnyen belathatok: 

a) Ha szerepel 5*5-6s vagy 6><6-os fedonegyzet, akkor legalabb 4 db 1 *1-esnek 
kell lennie. 

b) 4*4-es fedonegyzetbol max. 1 db lehet, s ha ez nines valamelyik sarokban, 
akkor legalabb 4 db 1 *1-es negyzet kell a teljes lefedeshez. 

c) Ha van 3 db 3*3-as, akkor mindenkeppen kell 6 db 1 *1-es. 

d) Ha van 4><4-es es csak 1 db 3*3-as van, akkor legalabb 4 db 1 *1-es kell. 

e) Ha van 4*4-es 6s nines 3*3-as, akkor legalabb 5 db 1 *1-es kell. 

f) Ha 4 db 3*3-as van, akkor kell lennie 13 db 1 *1-esnek. 

g) Ha nines 4*4-es 6s kettonel kevesebb 3*3-as van, akkor van legalabb 4 db 
1 *1-es is. 

h) Ha nines 4*4-es, 2 db 3*3-as van es egyik sines sarokban, akkor kell lennie 
legalabb 7 db 1 *1 -esnek. 

Megjegyezztik, hogy nemelyik eszrevetel erosebb formaban is igaz, de nekunk 
igy is eleg. Az eszrevetelek belatashoz tobbszor hasznos segedeszkdz a 49 negy- 
zetsz^mok oszegere valo bonthatosagainak vizsgalata. 

Allit&sunk: A legjobb lefedes 3 db 1 ><1-es negyzetet tartalmaz, s szimmetriak- 
tdl, elforgatasokt6l eltekintve 10 legjobb lefedes van. 

Indokl&s: Az eszrevetelek alapjan 4-n6l kevesebb 1 xl-es negyzetet tartalmazb 
lefedeseket csak ugy kaphatnak, ha 

2. - az egyik sarokban van egy 4*4-es negyzet, s valahol meg van pontosan 2 db 
3*3-as negyzet. 

II. - az egyik sarokban van egy 3*3-as negyzet, valahol m6g egy ilyen, s nines 
4><4-es negyzet. 

Az elso esetben a 49=16+9+9+4+4+4+1+1+1 felbontas, a masodikban 49= 
9 + 9+4+4+4+4+4+4+1+1+1 felbontas lehetseges (s csak ezek), fgy 3-nal ke- 
vesebb 1 *1-es negyzettel val6ban nem lehet lefedni. 

Vegiil most mar n6mi rajzolgatassal fel lehet rajzolni az osszes lehetseges hely- 
zetet. Az 1. helyzet az 1. abran lathatb, a 2.-at ebb6l ugy kapjuk, hogy az o-val 
jelolt negyzetet 1-gyel lejjebb toljuk (azaz kicsereljuk az alatta levo 2 db 1x1- 
essel.) A 3. helyzet a 2. abran Iathat6, a 4.-et ebb6l ugy kapjuk, hogy az o-val 
jelolt negyzetet 1-gyel jobbra toljuk. Az 5. helyzet a 3. abran lathatb. ebbol a 
6. az o-val jelolt negyzet balra tolasaval nyerhetd. Vegiil a 7-8-9-10. helyzetet 
az 1-2-3-4. helyzetbdl kaphatjuk meg oly mddon, hogy a 4x4-es negyzetet fel- 
osztjuk 4 db 2x2-es negyzetre. Tobb (lenyegesen eltero) helyzet nines, errfil az 
I. 6s II. eset kielemzesevel lehet konnyen meggyozodni. 

PRIMO-NYER6 2. feladat . 

Feladatunk szovege lehet, hogy sokak szamara ismert: egy ember a Fold egyik 
pontjan all. Elindul, s megy 1 km-t del fel6, majd 1-et kelet fel*. s ezutan 1-et 
eszak fel6; fgy eppen vissza6rkezik a kiindulasi helyere. 
Adjuk meg az osszes olyan pontjat a Foldnek, ahonnan indulhatottl 
Megjegyzes: a Fbldet gondoljuk szabalyos gombnek, eszaknak pedig az eszaki 
sark fele mutat6 iranyt nevezzuk, nem a magneses eszaki polus f ele mutat6t. 



Szprknsztds^unk r.imc OTLET Budapest 1 986 S/efkes/t^ Anqyalos. Las/16 Mwv6^pIi s7eiK9S/tA Pnbi is/.v Pal 
TouiHG Domokos Imre. Hirrovat Csanyi Gvorqy. VaUato Poqany Gvorgy Sorve/etft S/^kely J»»r>A Posja. Haias/ P&v 



G